Félő, hogy a génmódosított termékeket (GMO-kat) mégiscsak beengedik Európába, és a szupermarketek polcain ilyen termékek sorakoznak majd jelöletlenül, mert a biotechnológiai vállalatok gyakorlatilag „foglyul ejtették” az új GMO-kkal kapcsolatban nemrég folytatott brüsszeli konzultációt – figyelmeztet a Föld Barátai Európa környezetvédelmi szervezet elemzésében, amelyet a Közép-magyarországi Zöld Kör juttatott el lapunkhoz.
A szóban forgó cégek az elmúlt hónapokban időt és fáradságot nem kímélve lobbiztak azért, hogy az új generációs génmódosított termékekre ne vonatkozzanak a szigorú uniós engedélyezési előírások, és a környezetvédők szerint több tekintetben is sikerrel jártak.
Az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerügyi Főigazgatósága (DG Santé) által szervezett zárt konzultáción csak 14 százalékban képviseltethették magukat a civil szervezetek, 74 százalékuk viszont iparági szereplő volt, vagyis ők vitték a prímet. Ráadásul néhány, az új GMO-k deregulációjában anyagilag érdekelt biotechnológiai vállalat többszörösen képviseltette magát, önállóan és különböző ernyőszervezetek részeként is. Így tett például a svájci Syngenta, amely egyszerre tagja az EuropaBio, az Európai Növényvédelmi Szövetség és az Euroseeds szervezeteinek. A hírhedt Monsantót felvásárló német Bayer–BASF öt hasonló szervezet tagja, míg az amerikai Cargill gabonaipari óriást is legalább kilenc különböző ipari testület képviseli. – Érthetetlen módon a bizottság a kozmetikai és gyógyszeripari lobbicsoportok részvételét is bátorította, pedig a génmódosított termékekre vonatkozó jogszabályok csak az élelmiszerekre, takarmányokra és vetőmagokra vonatkoznak – mondta lapunknak Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország programfelelőse.
További problémát jelentett, hogy a konzultáció felmérésében szereplő 29 kérdés közül hét az új GMO-k lehetséges előnyeinek megvitatására koncentrált, és csak három kérdés tért ki a biztonsági hatásokkal kapcsolatos fenntartásokra, amelyeket terjedelmi okokból nem is lehetett rendesen kifejteni. Pedig komplex problémáról van szó, hiszen ezek a cégek már nem minden esetben építenek be egy másik szervezetből származó DNS-t, de a kívánt változások eléréséhez továbbra is géntechnológiai eljárásokat alkalmaznak, jelentős mértékben beavatkozva a célszervezet génkészletébe.
A GMO-lobbi előszeretettel hívja ezt génszerkesztésnek, új nemesítési technikának vagy precíziós nemesítésnek, de számos szakértő szerint ezzel is úgy módosítják a növények, állati sejtek vagy mikroorganizmusok DNS-ét, ahogyan az természetes körülmények között vagy hagyományos növénynemesítés nyomán nem fordulhatna elő. Ezért újfajta kockázatok és következmények állhatnak elő. Így látta az Európai Unió Bírósága is, amikor 2018-ban kimondta, hogy a géntechnológiai úton módosított szervezetek új generációjára is a hatályos uniós GMO-szabályozás alkalmazandó. Vagyis meg kell felelniük a szigorú egészségügyi és környezetvédelmi feltételeknek, biztosítani kell a nyomonkövethetőségüket, és a címkéken fel kell tüntetni, hogy genetikailag módosított összetevőt tartalmaznak. Ebbe az ítéletbe nem nyugodtak bele az érintett óriáscégek, és mostanra sikerült is elérniük, hogy napirendben van az új génmódosított termékekre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata.
A környezetvédő szervezet harmadik kifogása az átláthatósággal kapcsolatos: az uniós irányelvek értelmében a konzultáció eredményeit közzé kellene tenni, de a DG Santé közölte, hogy a benyújtott előterjesztéseket csak a tanulmány elkészülte után – amely áprilisra várható – hozza nyilvánosságra. A környezetvédők szerint ez is arra utal, hogy kiegyensúlyozott konzultáció helyett a folyamat eredményei az iparági szereplők érdekeit szolgálják majd, és az új GMO-k deregulációját fogják ösztönözni. Tartanak az olyan érvek megjelenésétől is, hogy a génszerkesztés nélkül nem lehet megoldani a klímaváltozás, az aszály vagy az éhezés világméretű problémáit, holott szerintük az Európai Uniónak inkább azt kellene támogatnia, hogy a gazdák diverzifikálják terményeiket, és környezetbarát gazdálkodási módszereket fejlesszenek ki. Ezért arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy a tisztánlátás végett haladéktalanul tegye közzé a konzultáció során beadott összes előterjesztést, és ne próbáljon megágyazni a biztonsági és jelölési szabályok átírásának.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/11. számában jelent meg, március 12-én.
