Vajon tényleg államot akart az államban létrehozni nyolcszáz esztendeje Dél-Erdélyben a Német Lovagrend?
Időgép
Adyban van valami zavarba ejtően integratív, valami lefegyverzően „összmagyar”. Hívhatnám akár nemzetegyesítő karizmának is.
Mindenekelőtt különbséget kell tenni az első köztársaság és a tanácsköztársaság között, abbahagyva a kettő összemosását.
Ady Endre, Nagy Imre: a hatalom már a múltból keres ellenségeket.
A müncheni egyezmény, a hitleri Németországot regionális hatalomként elismerő kísérletezés hónapok alatt megbukott.
A történész-kormányfő pályájának kezdetén – amíg politikai okok miatt el nem tanácsolták –, középiskolai tanárként működött.
Harminc éve hangzott el Grósz Károly MSZMP-főtitkár fehérterrort, káoszt, anarchiát vizionáló, fenyegető hangú beszéde. Mire készült az ország első embere? Mepróbáltunk utánajárni.
„A harcot, amelyet őseink vivtak, békévé oldja az emlékezés” – írja a költő, költői ábrándoktól megszédült költői túlzásokba esve.
Minden magyar családnak meg kellene írnia az elmúlt századbeli történetét, amíg még nem késő.
Egy százéves történet, amely nem tud múlttá válni.
Európa csapdában – Gyurgyák János hiánypótló műve az unió eszméiről és dilemmáiról.
A könyv nem csupán bemutatja az elmúlt nyolcvan esztendő intellektuális folyamatait, magában hordozza e nyolc évtized minden erényét és fájdalmát. Igazi tükröt állít egészen a közelmúltig, az elmúlásig.
Sokan csak jobban hisznek a történelmi legendákban, ha azokat a tényekre hivatkozva cáfolja valaki.
Kevés olyan, külpolitikában jártas elnök volt az elmúlt négy évtizedben, mint az idősebb George Bush – aki elsőként az amerikai elnökök sorában, épp 1989-ben, Budapesten is járt.
Piros-sárga-kék zászlóerdőbe borított Erdély, a Facebook logójára erősen emlékeztető emlékmű. Eltérő, de mégis korrekt román és magyar történészi álláspontok.