A válsághelyzetek fájdalmasan, de legalább világosan megmutatják, hogy mik a valódi prioritások. És a gyengeségeinket is: azt, hogy megbecsültük-e a valóban fontos dolgokat, és figyeltünk-e rájuk, vagy éppen hátra soroltuk és elhanyagoltuk őket.
Hétfőn két cikk jelent meg egymás alatt a Hang.hu címlapján: az egyik arról szólt, hogy a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat – amely technikailag nehéz mentésekben, emberek felkutatásában segíti a rendőrséget és a katasztrófavédelmet, olyan helyzetekben, mint például a Hableány-katasztrófa – most adományokat kér a benzináremelkedés miatt. Hiszen szombat óta ők sem tankolhatnak kedvezményes áron. A rezsiáremelkedés és a benzináremelkedés megduplázta a költségeiket, ezért a nyilvánossághoz fordultak segítségért.
A másik hír címe így szólt: „Megszólaltak a taxisok: A lakosság érdeke, hogy ők olcsóbban tankolhassanak” – utalva arra, hogy a mezőgazdasági járműveken kívül egyedül a taxisok maradtak ki a benzináremelésből. És persze a magántulajdonú autók is. Ez is egy értékválasztás. Pedig a lakosság egy jelentős hányada valószínűleg úgy él az alacsony benzinár lehetőségével, hogy akár le is tehetné az autót, legalább időnként, ha ezt a munkája, családi helyzete, egészségi állapota, lakóhelye lehetővé teszi. Előfordulhat, hogy különösebben nem is takarékoskodik az üzemanyaggal – ahogy korábban a gázzal és az árammal sem. Közben a kutató-mentő szolgálat messze nem az egyetlen olyan szereplő, aki a közt szolgálja, mégis lehetetlen helyzetbe került.
A koronavírus-járvány idején is sok szó esett a hasonló értékválasztásokról: már akkor világossá vált mindenki számára, hogy valójában ki viszi a hátán a társadalmat és a gazdaságot. Azt, hogy a szülők a gyermekeik otthoni oktatása helyett a GDP növelésével foglalatoskodjanak, a bölcsődei nevelők, óvodapedagógusok, tanárok teszik lehetővé. Azt pedig, hogy idős hozzátartozóik huszonnégyórás gondozása helyett tegyék ugyanezt, a szociális intézmény dolgozói. Azt pedig, hogy a munkaerő lehető legnagyobb része munkaképes állapotban legyen, vagy azt, hogy sikerüljön átoltani a társadalmat és véget vetni a járvány terjedésének, az egészségügyi dolgozók tették lehetővé.
A következtetéseket csak részben sikerült levonni: az átfogó orvosbérrendezést nem követte a pedagógusok és a szociális dolgozók átlagtól régen leszakadt bérének érdemi rendezése. Az energiaválságban most újabb csontvázak hullanak ki a szekrényből: láthatóvá válik az energiaszegénység, vagyis az, hogy sokaknak még az is problémát jelentett, hogy a jövedelmükből az eddigi rezsiárakat kifizessék. A megemelt árak pedig nem egyszerűen problémát jelentenek, hanem lehetetlen helyzetbe hoznak majd a fűtési szezonban gyermeket nevelő családokat, nyugdíjasokat, alacsony keresetűeket.
Újra láthatóvá válnak a prioritások: az, hogy valójában a fogyasztás csökkentése a fontos – az épületek korszerűsítése, megújuló energia használata és tudatos energiafogyasztás révén – és a rászorulók támogatása, az olcsó energia pazarlása helyett. Hogy ebből sikerül-e levonni a tanulságot, az eddigiek alapján erősen kérdéses.
Olvassa reggeli véleménycikkünket, valamint az elmúlt nap legfontosabb híreit és a következő órák várható eseményeit összefoglaló „képbehozónkat” kora reggel már a postafiókjába érkező hírlevelünkben! A kávé koffein a testnek, a Magyar Hang reggeli hírlevele koffein a szellemnek! Iratkozzon fel és kezdje velünk a napot.
