A téma miatt ízléstelen volna happy endről beszélni, mégis van okunk némi elégedettséggel fogadni azt a jelentést, amelyet a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) által felkért bizottság készített Turi György mesteredző ügyében. Úgy látszik ugyanis, mind a demonstratív példastatuálás, mind a mismásolás, szőnyeg alá söprés csapdáját sikerült elkerülni.
Talán nem szükséges most részletesen felidézni az előzményeket, elég arra emlékeztetni, hogy valóságos lavinát indított el a versenyzéstől a tokiói olimpián visszavonult klasszis, Cseh László nyilatkozata Turi György megkérdőjelezhető módszereiről. Az uszodák világában Cárnak nevezett, évtizedeken átívelő és kiemelkedően sikeres pályafutást maga mögött tudó szakemberről sokan állították, hogy a keze alá került fiatal versenyzőknek olykor hosszan tartó traumát okozó lelki bántalmazást okozott, s a fizikai kényszerítés, erőszak módszerével is élt. A bizottság számos tanú meghallgatása után arra jutott, hogy Turi György módszerei sértették az emberi méltóságot, károsak, illetve a felnőtt életre is kiható lelki sérüléseket okozhattak.
A jelentés – amely elérhető a MÚSZ honlapján – megállapította, hogy a nyolcvanas, kilencvenes években számos esetben, a kétezres években elszórtan alkalmazott az edző testi fenyítést (pofonok, bot használata). A későbbi, napjainkig terjedő időszakra testi bántalmazásra nem, kifogásolható, sértő verbális megnyilvánulásra azonban még érkezett panasz. A Wladár Sándor olimpiai bajnok vezette szövetség az egyetemes úszósport nevében elnézést kért minden bántalmazottól a történtekért, s elfogadta a kifogásolt cselekmények jó részét elismerő, azok miatt szintén elnézést kérő Turi György lemondását a szervezetben betöltött tisztségeiről.
Azon túl, hogy végre egy botrány nem múlik el következmény nélkül, számos pozitív, előremutató tanulsága van az ügynek. A gyors, de alapos vizsgálat nem egyenlő a statáriális ítélethirdetéssel (ilyesmivel a művészvilágban találkozni inkább): meghallgatták a másik felet, az edzőt és az általa javasolt tanúkat is. A szexuális visszaélések vádját bizonyítottság hiányában nem igazolhatta a bizottság. A jelentésben az is szerepel, hogy a bántalmazásokról a versenyzők a szülőknek nem szóltak, vagy ha igen, ők nem tartották szükségesnek a beavatkozást.
A tanulság kézenfekvő: olyan légkörre és környezetre van szükség, ahol magától értetődő az ilyen jellegű problémák jelzése, kibeszélése. Ezért a MÚSZ a többi között szigorítja az edzői licenc megszerzését, illetve online platformot létesít, ahol a versenyzők, a szülők és az edzők évente értékelhetik a munkát. Amit pedig a legfontosabbnak tartok: a vizsgálat egyértelműen cáfolja azt a vélekedést, hogy a kifogásolt kemény módszerek nélkül nem lehet sikert elérni a modern versenysportban. Többen ugyanis arról számoltak be, hogy Turi György magát az úszást utáltatta meg velük, míg más edzőnél, más módszerekkel ilyesmit már nem éreztek.
Árnyalt képet adott a Turi-ügyről az úszószövetség jelentése. Ám azt a határt, ami az áldozatot és tettest mindenkor, minden körülmények között elválasztja, nem mosta el.
