Ma a helyi népszavazások vannak betiltva, holnap talán valami más – a veszélyhelyzeti felhatalmazással teljesen indokolatlan korlátozásokat is fent lehet tartani, és a kormány él is a lehetőséggel.
Hitelesítette a Kúria szerdán azokat a népszavazási kérdéseket, amelyeket még júliusban adott be a főpolgármester. Karácsony Gergely örömmel jelentette, hogy napokon belül megkezdődik az aláírásgyűjtés az országos népszavazásra, amelyet elvileg a 2022-es országgyűlési választással egy időben terveznek megtartani. A kormány népszavazásával együtt.
Vagyis úgy néz ki, hogy két népszavazás is járványügyi veszélyhelyzetben fog zajlani, ahogy maga az országgyűlési választás is, hiszen a veszélyhelyzetet június 30-ig meghosszabbították.
Azonban nem mindenki olyan szerencsés, mint Karácsony Gergely: miközben ugyanis országos népszavazást lehet kezdeményezni és elméletileg meg is lehet majd tartani a veszélyhelyzet ellenére – ez utóbbiról még nincs rendelet –, addig helyi népszavazást sem kezdeményezni, sem megtartani nem lehet ezen időszak alatt.
A korábban kezdeményezett helyi népszavazásokban is megszakadt vagy szünetel minden határidő. Így például Tatán és Gárdonyban a civilek hiába szeretnének szavazni településük jövőjét döntően meghatározó beruházásokról, amelyek a vízpart beépítésével járnak, nem folytathatják az aláírásgyűjtést a veszélyhelyzet végéig. Ezt ugyanis a járványhelyzetre hivatkozva korlátozza Magyarország kormánya. Vagyis a helyi népszavazás olyan veszélyes, hogy járványügyi okból nem hogy tartható meg a népszavazás, hanem még aláírást is tilos gyűjteni a kezdeményezéshez.
Mindeközben egy jóval nagyobb mozgósítással járó országos népszavazásra éppen most kezdődik az aláírásgyűjtés. És úgy néz ki, hogy meg is fogják tartani a veszélyhelyzet vége előtt. A kormány népszavazását pedig biztosan.
Nem kell akadémikusnak lenni ahhoz, hogy a kettős mérce alkotmánysértő voltát megállapítsuk. A kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazását a járványveszély elhárítására kapta. Olyan korlátozásokat nem vezethet be, amelyek nem szolgálják a járványügyi védekezést. Márpedig Magyarország kormánya ma szinte semmilyen, a találkozások számát csökkentő járványügyi intézkedést nem tart szükségesnek. A közösségi élet, a szolgáltatások zavartalanul üzemelnek. Az 500 fő feletti tömegrendezvények tilalmát és a maszkviselést kivéve szó szerint semmilyen járványügyi korlátozás nincs érvényben. Márpedig ha erre nincs szükség a járványveszély elhárításához, és az országos népszavazási kezdeményezések is zavartalanul haladnak előre, akkor a helyi népszavazások korlátozását sem indokolja semmi.
Sajnos a fentebb vázoltakból nem egy jogállam képe rajzolódik ki, hanem pontosan azt tükrözi, amit a Fidesz kritikusai már oly sokszor elismételtek: hogy Magyarországon a kormányzat veszélyhelyzeti felhatalmazására hivatkozva azt tilthat meg és azt engedélyezhet, ami érdekében áll, vagy ami éppen eszébe jut, függetlenül attól, hogy köze van-e a járványhoz. Szó sincs arról, hogy bárki a korlátozó intézkedések szükségességét és arányosságát vizsgálná, netán időről időre felülvizsgálná azokat. Az, hogy a kormány visszaél a felhatalmazásával, és korlátozza saját polgárait az akaratnyilvánításban, csak az egyik probléma. A másik, hogy ez alapján a precedens alapján úgy tűnik: a Bicskéig meghosszabbított vészhelyzetre hivatkozva a kormány gyakorlatilag bármit megtehet.
