Pár év alatt megértettük, hogy vigyázni kellene a vízre?

Pár év alatt megértettük, hogy vigyázni kellene a vízre?

Árvíz a Parlamentnél 2024. szeptember 18-án (Fotó: Magyar Hang/Makrai Sonja)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak durván nekiestek néhány nappal ezelőtt a kommentelők. Azt követelték, hogy az árvízi víztöbbletet az illetékes hatóságok tartsák Magyarországon. Ez a vízmennyiség ugyanis jól jönne akkor, amikor aszály tombol, ellenállóbbá tehetné az ország területét az elsivatagosodással szemben.

A jelenség, úgy látszik, annyira elfajult, hogy a vízügy kénytelen volt közleményt kiadni, hogy eltávolítja a sértő hozzászólásokat. A durva személyeskedés persze nem támogatható. De az kifejezetten érdekes, és akár előremutató is lehet, hogy a kommentelők ekkora indulattal követelték, hogy az árvízi víztöbbletet megfelelő eszközökkel tartsák az országban. Úgy tűnik, egyre többen kezdik megérteni a téma fontosságát. 

A vízmegtartás néhány év alatt vonult be a köztudatba, ami nem csoda: az aszály következményeivel lassan mindenki tisztában lesz, a szélsőséges időjárás sújtja a mezőgazdaságot és a lakosságot is, az elmúlt években helyenként már a háztartások vízellátásával kapcsolatban is problémák léphettek fel a legszárazabb időszakokban. Mindeközben nagy vízigényű akkumulátorgyárak települnek Magyarországra, viszont egyre rendszertelenebbül hullik a csapadék. A talajvízkészlet pedig egyáltalán nem kimeríthetetlen, ráadásul az öntözőrendszerek kiépítése hatalmas költségekkel jár, épp ezért nem is jelenthet megoldást a mezőgazdasági ágazat egésze számára, legfeljebb a gazdálkodók töredékét mentheti meg.

– Higgyék el, minden vízügyi szakember tudja: a 24. órában vagyunk – próbálta csitítani az indulatokat az állami szerv. Azt is írták: a lehetőségeikhez képest a legtöbb vizet visszatartják, de csak azokon a területeken tudják ezt megtenni, amelyek rendelkezésükre állnak. A szakemberek véleményét hallva nem túlzás arról beszélni, hogy válaszúthoz érkezett Magyarország: vagy megpróbálja megtartani a területére érkező víztöbbletet, vagy az Alföld elsivatagosodása és a mezőgazdasági teremelés jelentős részének ellehetetlenülése fenyegeti.

Ezt az aszály következméneit látva remélhetőleg a társadalom kritikus tömege érti majd meg rövid időn belül, akik aztán képesek ebbe az irányba befolyásolni a politikai döntéshozókat is. Néhány dühös komment kevés, de kezdetnek nem rossz.