Bizonytalanságában inkább ír még egy könyvet

Bizonytalanságában inkább ír még egy könyvet

Az igazság pillanatai? Szerk.: Bernáth László és Kocsis László

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az azért nem mindennapos, hogy valaki a könyve megjelenése után három évvel azt írja: elégedetlen az általa megfogalmazottakkal, újragondolta álláspontját. Sőt, a felmerülő kritikák győzték meg őt! Nagy reményeink azért ne legyenek, természetesen nem a politikai élet valamely közismert szereplőjéről van szó. Tőzsér János vallotta meg, hogy már másként látja a dolgokat, mint 2018-as kötetében, Az igazság pillanataiban. Ahol igazán forradalmi, radikális elképzeléssel állt elő: szerinte a filozófia eddigi története a (ha egyáltalán) tudományág sikertelenségét bizonyította, a szakma művelőinek pedig rá kell jönniük, hogy egyetlen jelentős filozófiai problémára sem találtak megoldást.

Egy ennyire sarkos megállapítástól persze nem nehéz visszatáncolni, gondolnánk. Tőzsér viszont kifejezetten meggyőzően, sokrétűen érvelt amellett, hogy a filozófiának sem lehet más célja, mint a többi tudományágnak, jelesül hogy igaznak tételezett állításokat tegyen, és megoldásokat találjon a felmerülő problémákra. Mert hiszen ilyeneket látunk a matematikában, fizikában, biológiában is, csak épp a filozófiában nincs egyetlen olyan általánosabb tézis sem, amit ne cáfolna meg valaki más. Így a filozófia sikertelen episztemikus kísérlet, azaz mindeddig nem tudott elvezetni a dolgok megismerésére – állapította meg Tőzsér.

Az igazság pillanatai vitára provokálta nemcsak a filozófusokat, de a szélesebb közönséget is. A most kihozott új kötet előbbiek reflexióit tartalmazza: jobbára cáfolatokat, de egyetértő tanulmányokat is. A szerzők Tőzsér különböző megállapításait veszik célba. Egyikük szerint a filozófia legfőbb célja nem is az, hogy a világra nézve igaz állításokat tegyen, hanem hogy különböző képeket vázoljon fel. Más felveti, hogy a szerző maga is azt tette csupán, amivel szemben látszólag felszólal. Jelesül felvázolt egy filozófiai tézist, amit mások – ezúttal épp egy kötetnyi szerző – aztán ugyanúgy cáfolhatnak.

Felmerül aztán, hogy a kiszakadó, önállósuló tudományok eredményeit nem tekinthetjük-e épp a filozófia sikerének? Hiszen a filozófiai tézisek felállítása vezetett el oda, hogy ezek önálló tudományággá váltak a matematikától a pszichológiáig, igaznak tételezett megállapításokkal, saját logikával, egyre szélesebb körű ismeretekkel. És nem vernénk-e át magunkat, ha azt gondolnánk, hogy valóban adható egy végső válasz a legfontosabb filozófiai kérdésekre? Filozófiai kérdésnek számítanának-e ezek így a továbbiakban is?

Izgalmas tanulmányok ezek, köztük közérthetőbbekkel és olyanokkal is, amelyek a filozófiai írásokat rendszeresen olvasók számára lesznek érdekesebbek. Szórakoztatásban persze nehéz felvenni a versenyt Tőzsérrel, aki úgy tud bonyolult metafizikai tézisekről írni, hogy azokat előtanulmány nélkül bárki megértheti. „Sokáig azt gondoltam, hogy könyvem csak alapos revízióra szorul – a felmerülő kritikákat meg tudom válaszolni, és be tudom építeni annak gondolatmenetébe, ha ügyesebben érvelek. Lassanként azonban rá kellett döbbennem, hogy ez reménytelen ügy. Nem átdolgoznom kell a könyvem, legyen az bármennyire radikális – egy másik könyvvel kell előállnom” – von mérleget a szerző. Egyszerre mulattat és lenyűgöz minket a filozófus, aki bizonytalanságában inkább ír még egy könyvet. Sokat tanulhatunk tőle.

Az igazság pillanatai? Szerk.: Bernáth László és Kocsis László. Kalligram, 2021. 3990 Ft

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/37. számában jelent meg, szeptember 10-én.

Kötöttfogás Extra

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – „A nőnek a konyhában a helye”