Megismerhetünk-e egy kort, ha a különböző szélsőségek között csapongó ellenpropagandájában mélyülünk el?
Könyvesház
Minden, ami könyv és irodalom
Miközben Soros György személyét jó ideje főállású mumusként használja a magyarországi politika, üdítő szellemi élményt jelenthet az egybites üzeneteknél többre vágyók számára betekinteni abba, milyen személyes tapasztalatok és életszemlélet-örökség alakította a híres-hírhedt üzletember és mecénás világnézetét.
Alexander Brody budapesti fiúból világpolgár lett, a sors pedig a kor legnagyobbjaival hozta össze.
Egyre nehezebb magyar könyveket eljuttatni a német piacra – erről beszélt lapunknak adott interjújában Terézia Mora.
Hiába voltak kegyetlen gyilkosok, a magyar alvilág, ahogy Dezső András könyvének címe is sugallja, inkább kisszerű volt, és kevéssé kifinomult.
A fia is csupán közelítésekkel dolgozik életrajzában, mintha érintőket húzna egy körhöz.
A Minden napra egy sztori olvasható valóban napi betevőként, kalendáriumszerűen, de egyben is remekül emészthető.
Még hogy az író nem hallja meg a kritikusi szót, és csak magának igyekszik megfelelni, amikor kötetét állítja össze!
A hódítók arról a korszakról beszél, amely működésbe hozta a globalizáció azon erőit, amelyek máig alakítják világunkat.
Évtizedekig lefordíthatatlannak tűnt, nemhogy magyarra, de még angolra is a kínai nyelvű világ legnépszerűbb írójának több száz millió eladott példánynál járó regényfolyama.
Az utolsó mohikánt és a teljes Bőrharisnya-sorozatot eddig csak ifjúsági átdolgozásokban adták ki magyarul – mostanáig.
Korai novelláiban a puszta és nagyvárosi lét kibékíthetetlen ellentétben áll egymással, különböző világnézetek feszülnek össze.
A Könyvfesztiválon beszélgettünk a Benyovszky Móricról regényt író francia Jean-Christophe Rufinnel.
Az írót új kötetén túl a Petőfi Irodalmi Múzeum helyzetéről, a Trónok harcáról és Orbán Viktor ízléséről is kérdeztük. Interjú.
Amikor már ábécéadóról, illetve új évszakok bevezetéséről szólnak az egyéni képviselői indítványok. Spiró György új kötetéről.