Kitart még az antipopulizmus Szlovákiában?

Kitart még az antipopulizmus Szlovákiában?

Andrej Kiska gratulál Zuzana Caputovának Pozsonyban, 2019. március 30-án (Fotó: Reuters/Radovan Stoklasa)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Két héttel a február 29-ei szlovákiai parlamenti választás előtt továbbra sem látszik, képesek lesznek-e az ellenzéki erők kormányt váltani, vagy továbbra is a Robert Fico-féle Smer fogja vezetni az országot koalíciós partnereivel. Kérdőjelekből ugyanis mostanság olyan sok akad, hogy továbbra sem egyértelmű, Zuzana Caputová múlt évi elnökké választása valóban egy antipopulista hullám kezdete volt-e, vagy csupán a körülmények összejátszása miatt tudta a liberális politikus megverni Maros Sefcovic független jelöltet, akit a Smer támogatott.

A mostani választások kiszámíthatatlansága mindenekelőtt abból fakad, hogy a parlamentbe kerülésre esélyes pártok közül több olyan is van, amelynek támogatottsága a bejutási küszöb környékén mozog. Így a közvélemény-kutatási adatok szerint a jobboldali Egyszerű Emberek és Független Személyiségek mozgalom (OLaNO) 7 százalék környékén lehet most, ami messze elmarad a négy évvel ezelőtti eredményüktől, amikor is 11 százalékkal kerültek a parlamentbe.

Nem egyértelmű az sem, milyen eredményt fog produkálni a Boris Kollár vállalkozó vezette Család Vagyunk (Sme rodina) nevű jobbközép irányultságú párt, de a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) által elért eredmény is bizonytalan. Utóbbi ugyan négy éve még a második legerősebb pártként jutott be a parlamentbe, ám most már örülni fog annak is, ha egyáltalán bekerül a szlovák törvényhozásba. Nyitott kérdés a Kereszténydemokrata Párt (KDH) jövője is, amely szintén a bejutás határán billeg.

Ám hogy ne csak az ellenzéki oldalon legyen bizonytalanság, a jelenlegi kormánykoalíció részét képező Szlovák Nemzeti Párt (SNS) parlamenti túlélése sem bizonyos, a szlovák nacionalisták az elmúlt években folyamatosan csúsztak lefelé a lejtőn. Ami viszont egyértelmű: a választást a közvélemény-kutatók mindegyike szerint a Smer fogja nyerni, azonban nagy kérdés, hogy kormányt tud-e majd alakítani. Jelenleg ugyanis nagyon úgy néz ki, hogy a koalíció harmadik pártja, a Híd nem fog bejutni a parlamentbe – nagyrészt éppen amiatt, mert nem valósult meg a magyar–magyar összefogás (emiatt a rivális Magyar Közösségi Összefogás is a küszöb alatt van).

A Fidesz torpedózta meg a felvidéki magyar összefogást? | Magyar Hang

De még ha a felsorolt ellenzéki pártok valamiképpen be is jutnának a szlovák parlamentbe, akkor sem lenne túl könnyű dolguk, ha kormányt akarnának alakítani. Ezek a politikai erők ugyanis egy sor kérdésben másképp gondolkodnak, amit az elmúlt időszakban előszeretettel hangoztattak. Boris Kollár például egy lapinterjúban több feltételt is szabott, hogy részt vegyen egy leendő kormányban. A Sme rodina vezetője szerint nem szabad bővíteni a melegek jogait, de a jelenlegi szigorú állami drogpolitikán sem kell változtatni. Ezzel szemben a Progresszív Szlovákia–Spolu (PS–Spolu) ellenzéki választási pártkoalíció éppen ezeken a pontokon változtatna mihamarabb, ha kormányra kerülne. Ugyancsak élesek az ellentétek Milan Lucansky, a 2018-ban kinevezett országos rendőrfőnök személyéről, akit Ján Kuciak és menyasszonya, Martina Kusnírová meggyilkolása után neveztek ki a posztjára. Őt egyedül Boris Kollár tartaná meg, a többi öt ellenzéki párt viszont mielőbb menesztené.

És hogy mindez ne legyen elég, a hat ellenzéki párt közül valamennyi a belügyminiszteri tisztséget szeretné megszerezni egy leendő kormányban. A tárca ellenzéki várományosai közül kétségtelenül a legizgalmasabbak Andrej Kiska ambíciói, aki a nyáron bejegyeztetett, Az Emberekért (Za ludí) nevet viselő centrista liberális pártjával vág neki a választásoknak. A politikus úgy tart most igényt a belügy vezetésére, hogy jelenleg adócsalás miatt nyomoz ellene a rendőrség, mivel rosszul számolta el a 2014-es elnöki kampányának költségeit. És bár Kiska azóta befizette a hiányzó adót, riválisai még így sem szívesen látnák őt a tárca élén, mert alvilági elemekkel hozzák összefüggésbe.

Mindezek alapján korántsem biztos, hogy a szlovákiai antipopulista hullám a február végi parlamenti választáson is kitart. Az egyedüli reményt talán az jelenti, hogy a hat esélyes ellenzéki párt egy dologban mégiscsak egyetért: a kormányváltás érdekében a koalíciókötés elkerülhetetlen.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/7. számában jelent meg február 14-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/7. számban? Itt megnézheti!