– A célunk változatlan: Albániával és Észak-Macedóniával egyaránt szeretnénk elindítani a csatlakozási tárgyalásokat, a kormányközi konferenciák a tervek szerint júniusban indulhatnak. Mindent megteszünk, hogy így legyen. Amennyiben viszont nem sikerül megoldani az északmacedón ügyet, el kell gondolkoznunk azon, hogy csak Albániával indulunk el a kormányközi konferencián. Hangsúlyozom, a bővítéssel haladnunk kell, több időt nem veszíthetünk – nyilatkozta Várhelyi Olivér, az Európai Unió bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa a Magyar Nemzet néven megjelenő kiadványnak hétfőn, ami azonnal bekerült a nemzetközi lapokba.
Eddig ugyanis mindenki úgy tudta, hogy az Európai Bizottság elkötelezett Észak-Macedónia uniós csatlakozása iránt, de a magyar külügynek is egyértelmű célja, hogy a kis balkáni ország mihamarabb tagja legyen a közösségnek.
Az interjú megjelenése után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azonnal jelezte a Twitteren, hogy továbbra is várják a macedónokat az unióba. „Megerősítettem határozott támogatásunkat a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez Észak-Macedóniával” – fogalmazott von der Leyen, majd hozzátette: „Észak-Macedónia folyamatosan haladt előre, és az EU várakozással tekint a zöld energia és a közlekedés területén kiemelt projektek támogatása elé a nyugat-balkáni gazdasági és befektetési terven keresztül”.
De a magyar diplomáciát is megdolgoztatta Várhelyi: miután Szijjártó Péter külügyminiszter átadta az északmacedón határőröknek az ajándékba szánt hatezer vakcinát, macedón kollégájának kijelentette: „Mi azt gondoljuk, hogy önöknek az Európai Unióban van a helyük, mi azt gondoljuk, hogy az Európai Unió nem lehet komplett a Nyugat-Balkán nélkül, és legalább annyira az EU érdeke az önök csatlakozása, mint amennyire az önök érdeke a saját csatlakozásuk.”
De akkor miért mondott mást az interjúban Várhelyi? Erről beszélt tegnap Kész Zoltánnal egy műsorban Goran Buldioski, a Nyílt Társadalom Alapítvány berlini irodavezetője, aki élesen kritizálta a magyar EU-biztost. Buldioski szerint ugyanis ez a kijelentés azt üzeni mindenkinek, hogy még ha demokratikusan is működik egy ország és teljesíti a szükséges kritériumokat, akkor alá van vetve bármelyik uniós tagállam akaratának. A szakértő szerint ráadásul egy ilyen döntés Oroszország és Kína kezébe lökheti a nem uniós balkáni országokat, ahogy az Szerbia esetében is történt.
Buldioski ugyanakkor emlékeztetett, hogy Szkopje és Budapest kapcsolatai az elmúlt években kudarcosak voltak, különösen azután, hogy a magyar kormány menedékjogot adott a jogerősen két év börtönbüntetésre ítélt egykori miniszterelnöknek, Nikola Gruevszkinek. Ez idő alatt Magyarország igyekezett kiemelkedő pozíciót szerezni a Balkánon, ahol még fontos szereplő lehet. A szakértő szerint ez befektetésekben mutatkozhat meg, különösen akkor, ha ezekhez különleges privilégiumokat és garanciákat is kapnak a régió nem túl demokratikus vezetőitől. Buldioski azonban egyáltalán nem biztos abban, hogy ez jó lenne a régiónak, szerinte a Nyugat-Balkánnak inkább több demokráciára, jogállamiságra és kiszámítható játékszabályokra lenne szüksége üzleti, politikai és társadalmi területeken. „Magyarország nem a legjobb példa ezekre, ha nem a legrosszabb az Európai Unióban” – fogalmazott a szakember.
A Nyílt Társadalom Alapítvány berlini irodavezetője emellett kifejtette: Magyarország elsősorban az Orbán Viktorhoz hű üzleti csoportok médiabefolyásával terjeszkedett a térségben, ez történt Szlovéniában és Észak-Macedóniában is. És bár ezek a médiavállalkozások nem váltak dominánssá egyik országban sem, Buldioski szerint ez még idővel változhat.
