Habár tavaly a terrorizmus kevesebb emberéletet követelt, mint az előző években, a támadások egyenként mégis több életet oltottak ki – erre a következtetésre jutott az Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet, amely idén is elkészítette jelentését a globális terrorizmus alakulásáról. A mögöttünk hagyott év pozitívuma, hogy a terrortevékenységek következtében elhunytak száma 38 százalékkal csökkent a 2015-ös szinthez képest – ez volt az az esztendő, amikor a legtöbb áldozatot követeltek a dzsihadista akciók. És bár az előző évhez képest is 9 százalékkal esett az áldozatok száma, fontos hangsúlyozni, hogy ez teljes mértékben annak tudható be, hogy Afganisztánban a tálibok időközben terroristákból állami szereplőkké váltak. Így ha Afganisztánt nem vennénk számításba, a terrorizmus halálos áldozatainak száma mégis 4 százalékkal nőtt volna, ami rámutat arra, hogy továbbra is világszintű problémával állunk szemben.
Az Iszlám Állam (IÁ) támadásonként 12 százalékkal növelte az áldozatainak számát (támadásonként így átlagosan 2,9 ember halt meg), a szomáliai központú as-Sabáb pedig 32 százalékkal több emberéletet oltott ki támadásonként. Ezek a fejlemények rámutatnak arra, hogy a terrorszervezetek egyre hatékonyabban gyilkolnak, de arra is, hogy továbbra is jelen vannak a világ számos országában. Az IÁ és a fiókszervezetei a múlt év során 21 országban csaptak le.
A számok vizsgálatából emellett az is kiderül, hogy a nemzetközi terrorizmus célpontja mostanra egyre inkább az afrikai Száhel-övezet, mint a Közel-Kelet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Irakban és Szíriában esett a legjobban a terrorizmusban elhunytak száma, sőt ha a közel-keleti és az észak-afrikai régiót együtt nézzük, 2016-hoz képest 87 százalékkal kevesebb a terrorizmussal összefüggő haláleset. Különleges helyzetben van ma Afganisztán: míg az ázsiai ország korábban a terrorizmus által leginkább sújtott térség volt, az áldozatok száma még úgy is jóval alacsonyabb, hogy a szerencsétlen sorsú államban továbbra is aktívan tevékenykedik az ISIS-K, vagyis az IÁ helyi fiókszervezete.
Múlt évben a terrorizmus következtében elhunytak 43 százaléka a Szaharától délre fekvő Száhel-övezetből került ki, ami 7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Még aggasztóbb a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy a térségben a legnagyobb nemzetközi terrorszervezeteken kívül számos azonosítatlan csoport tevékenykedik, amelyeknek messze több támadás írható a számlájára, mint korábban. A Száhel-övezet felértékelődése a terroristák számára persze rávilágít arra is, hogy a klímaváltozás és a környezeti katasztrófák kitűnő táptalajt jelentenek a radikalizmus számára.
Hogy a támadások egyenként több áldozatot követelnek, mint korábban, abban sajnos nagy szerepet játszott, hogy az elkövetők egyre hatékonyabban élnek a technológia által kínált lehetőségekkel. Az as-Sabáb nigériai Boko Haram például előszeretettel használ drónokat a támadásai során. Az ilyen eszközöket elsősorban megfigyelési céllal használják a támadók, hogy megtalálják a gyenge pontokat, de mostanra az IÁ már odáig jutott, hogy fegyverekkel felszerelt drónokat is képes használni. A dróntámadások ellen viszont a legtöbb, terrorizmustól sújtott országban gyakorlatilag nincs semmiféle védelem. De a terrorizmus által célba vett afrikai országokban a legtöbbször még a politikai stabilitás is hiányzik, ezért a rivális erők csatározásai közepette szinte szabadon tevékenykedhetnek a terroristák.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/37. számában jelent meg szeptember 15-én.
