Moszkvába látogattak csütörtökön a palesztin Hamász képviselői. Izrael elítélte a delegáció meghívását, sőt, felszólította Oroszországot, utasítsa ki a küldöttség tagjait. Szintén aznap Oroszországba látogatott Irán atomtárgyalásokért felelős minisztere is. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértőt elmondása szerint meglepte a Hamász vezetőinek moszkvai látogatása – szerinte ez annak a jele, hogy Oroszország a Hamászt támogatja a konfliktusban. S mintha ezt látná alátámasztani az a hír is, hogy a többi országénál „pozitívabb és figyelmesebb” módon kezeli Oroszország kérését a Gázai övezetben lévő orosz állampolgárságú túszok szabadon bocsátására a Hamász.
Izrael felszólította Oroszországot, hogy utasítsa ki a Hamász-delegáció tagjait, és megvetendőnek nevezték a meghívásukat. „A Hamász egy, az Iszlám Államnál is rosszabb terrorszervezet. A Hamász felső vezetőinek kezéhez több mint 1400 izraeli vére tapad, akiket lemészároltak, legyilkoltak, kivégeztek és elégettek, ezen felül pedig 220-nál is több izraeli – csecsemők, gyerekek, nők és idősek – elhurcolásáért felelősek” – hangsúlyozta az izraeli külügyminisztérium. Ali Baghiri Kani iráni külügyminiszter szintén csütörtökön tett látogatást Moszkvában, ahol Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettessel tárgyalt. Baghiri Kani az iráni atomtárgyalások fő vezetője. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője aznap elmondta, hogy a jövőben Vlagyimir Putyin orosz államfő fogadja majd Mahmúd Abbász palesztin elnököt, a tárgyalások fő témája a közel-keleti helyzet lesz. Moszkva többször is az amerikai diplomácia kudarcának tulajdonította a jelenlegi válságot, és tűzszünetre szólított fel Izrael és a Hamász között, valamint a békés rendezést célzó tárgyalások újraindítását sürgették.
– Nagyon sokan meglepődtek, így én is, hogy Oroszország a Hamászt támogatja, holott Izraelben sokan élnek olyanok, aki Oroszországból települtek oda – mondta a Magyar Hangnak Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki szerint már csak ezért is logikus volna, hogy Oroszország kiegyensúlyozott kapcsolatra törekedjen Izraellel, nem beszélve arról, hogy Oroszország energiáit nagy részben az ukrán front köti le.
A Hamász-delegáció látogatása viszont szerinte egyértelműen utal arra, hogy Oroszország beállt a Hamász és a Hamászt támogató Irán mellé – ez nem csak azért történhetett, mert „ha be lehet tartani az Egyesült Államoknak, Oroszország megteszi”, hanem az Iránnal való viszony miatt is: Oroszországnak nagy szüksége van arra, hogy Irán drónokkal és rakétákkal támogassa, Irán pedig atomprogramjához akarhat támogatást szerezni Oroszországtól. Kis-Benedek szerint Moszkva vélhetően támogatást is nyújt a Hamásznak – hogy konkrétan milyen és mennyi támogatásról van szó, azt szerinte biztosan „nem fogják nagy dobra verni”, de kizártnak tartja, hogy a moszkvai látogatás során ne lett volna szó ilyesmiről.
A túszok miatt is késlekedhet szárazföldi támadás
Az elmúlt napok egyik legnagyobb kérdése az volt, hogy Izrael mikor indítja meg a szárazföldi ellentámadását, a katonai akciók kapcsán pedig Izraelt többen is önmérsékletre intették. A gázai helyzet szégyenfolt az emberiség lelkiismeretén – jelentette ki Adele Hodr, az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) közel-keleti és észak-afrikai irodavezetője, aki megdöbbentőnek nevezte a gázai áldozatok és sebesültek magas számát. A Hamász október 7-ei támadása óta az izraeli válaszcsapásokban a hét közepéig 2360 gyerek vesztette életét, és több mint 5300 sebesült meg. A UNICEF szerint a térségben élők ráadásul súlyos ivóvízhiánnyal is küzdenek, mely elsősorban a gyerekekre veszélyes. A szervezet ezért felszólította a konfliktusban részt vevő feleket, hogy azonnal kössenek tűzszünetet, és egyezzenek meg a humanitárius segélyszállítmányok beengedéséről, valamint minden túszt engedjenek szabadon. Ennél is keményebb kritikát fogalmazott meg António Guterres ENSZ-főtitkár, aki kijelentette, hogy a Hamász visszataszító támadása nem igazolhatja a palesztin nép kollektív büntetését, majd hozzátette, hogy az emberjogi törvényeket nyíltan megsértik a Gáza-övezetben. A világszervezet vezetője ezután felszólított a túszok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, de azt is hozzátette, hogy a Hamász támadása nem légüres térben következett be, hanem a palesztin népnek Izraeltől elszenvedett 56 évnyi megszállása után. Válaszul Izrael lemondásra szólította fel a portugál politikust, sőt meg is leckéztette a szervezet humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettesét, akitől az izraeli hatóságok megtagadták a beutazási engedélyt.
A Hamász barbár támadását követő héten Emmanuel Macron francia elnök hangsúlyozta: Izraelnek joga van megvédeni magát az olyan terrorista csoportok célzott fellépéssel történő megsemmisítésével, mint a Hamász, de a polgári lakosság megőrzése demokratikus kötelesség. Washington is utalt Izrael felelősségre, amikor Antony Blinken amerikai külügyminiszter – Benjámin Netanjahu társaságában – kijelentette, hogy bár Izraelnek joga van megvédeni magát, az is számít, hogyan teszi ezt. A nyugati vezetők figyelmeztetéseit több elemző felszólításként értékelte, hogy Izrael hagyjon fel a szárazföldi műveletre irányuló előkészületeivel, sőt sokan éppen ezzel magyarázták, hogy az akciót az Izraeli Védelmi Erők (IDF) újra és újra elhalasztotta.
Valószínűbb azonban, hogy az izraeli halogatás mögött inkább a Hamász által fogva tartottak élete áll. Izraelben az elmúlt hetekben több tüntetést is tartottak, hogy az izraeli kormány tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a fogva tartott személyeket mielőbb bocsássa szabadon a Hamász. Eközben kiderült, hogy túsz és túsz között van különbség. „A legtöbb izraeli (túsz) valamilyen más állampolgársággal is rendelkezik. Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és számos ország intézett hozzánk megkeresést a Gázai övezetben fogva tartott állampolgáraival kapcsolatban, köztük orosz barátaink is. Az Oroszországtól érkező kérést az Oroszországgal való kapcsolatok jellege miatt kedvezőbben és figyelmesebben kezeljük, mint a többit” – mondta Abu Marzuk, az iszlamista palesztin szervezet politikai bizottságának tagja és külügyi osztályának vezetője pénteken Moszkvában a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
Azonban legalább ennyire fontos, hogy az izraeli vezetés pontosan tisztában van azzal, hogy egy gázai szárazföldi beavatkozás rendkívül súlyos következményekkel járhat katonailag, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a zsidó államnak onnantól többfrontos háborút kell vívna. Az izraeli hadsereg az elmúlt hetekben többször is összetűzésbe került a libanoni Hezbollahhal, egy gázai szárazföldi akcióval pedig bizonyosan forróbbá válna itt a helyzet. És bár a térség szakértői nem számolnak azzal, hogy ebben az esetben Irán belépne a háborúba (az izraeli titkosszolgálat az elmúlt években számos fegyveres akciót hajtott végre iráni fegyvergyárak ellen, az iszlám köztársaság mégsem reagált ezekre), azt már most tudni lehet, hogy ez esetben Teherán tovább fokozná a Hamász, illetve a Hezbollah támogatását. És akkor még nem volt szó arról a szempontról, hogy a gázai bevonulás az izraeli hadsereg számára is súlyos vérveszteségeket okozhat, amire már régen volt példa (a 2006-os libanoni háborúban kétszáz alatt maradt az izraeli katonai és civil áldozatok száma).
Mindennek ellenére az izraeli társadalom jelentős része inkább arra hajlik, hogy a hadsereg mielőbb kezdjen bele a szárazföldi akcióba. Az izraeli vezetés a rá nehezedő belső nyomás miatt így nem sokáig halogathatja tovább a támadást, ami még bizonyosan több ezer halálos áldozattal jár majd.
