Brüsszelben a NATO védelmi miniszterei az Ukrajnának szánt támogatások új formáiról egyeztek meg, miközben a tagállamok védelmi kiadásai soha nem látott szintre emelkedtek.
Bizonyos szempontból már teljesült Donald Trump azon elvárása, hogy az európai NATO-szövetségesek teljesítsék korábbi ígéreteiket és a GDP-jük legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. A NATO védelmi minisztereinek két napos találkozóján is központi téma volt mindez, különösen úgy, hogy Trump azt is kilátásba helyezte, hogy akit nem fizet, azt az USA nem fogja megvédeni, ha ő lesz az elnök.
Ezt a legtöbben felelőtlen kijelentésnek minősítették, sőt, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt is mondta, hogy aki ilyenre céloz, az a szövetséges országokat, illetve az amerikai és az európai katonákat indokolatlan veszélynek teszi ki. Stoltenberg közölte a legújabb számításokat, ezek szerint az európai szövetségesek ebben az évben össz-GDP-jük 2 százalékát költik védelemre, ez 380 milliárd dollárt jelent. A tagok által vállalt kötelezettség azonban arra vonatkozott, hogy 2024-re minden ország eléri ezt a szintet. Így már nem tökéletes a kép: idén 18 ország felel majd meg ennek az elvárásnak, így a többieket a főtitkár is további erőfeszítésekre ösztönözte.
A főtitkár bejelentette, hogy a tagállamok egyetértettek a lőszergyártás fokozásában is. – Ahhoz, hogy feltöltsük készleteinket és továbbra is támogassuk Ukrajnát, át kell térnünk a békeidő lassú tempójáról a konfliktusok által megkövetelt, nagy tempójú termelésre – fogalmazott Stoltenberg hozzátéve, hogy az elmúlt néhány hónapban a NATO tízmilliárd dollár értékben kötött ilyen szerződéseket.
A főtitkár kitért arra, hogy jelenleg is zajlik a Steadfast Defender elnevezésű hadgyakorlat, amely az elmúlt évtizedek legnagyobb NATO-gyakorlata: körülbelül 90 000 főnyi haderővel mind a 31 szövetséges tagállamból – és Svédországból. Ezen a hadgyakorlaton azt tesztelik, hogy a szövetség keleti szárnyának megvédése érdekében milyen gyorsan képesek mozogni a NATO-erők.
Stoltenberg összegzése szerint az elmúlt napokban új segélycsomagokat jelentettek be a szövetségesek, köztük Kanada, Finnország és Norvégia, akik F-16-os vadászgépekhez szállítanak berendezéseket és alkatrészeket, valamint a légvédelemhez utánpótlást. Sőt, szövetségesek egy csoportja összefog azzal a céllal, hogy egymillió drónt szállítsanak Ukrajnába, 20 NATO-tagállam pedig megegyezett egy aknamentesítési koalíció létrehozásáról is. Ugyanakkor nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok döntésképtelensége a tervezett 60 milliárd eurós katonai segéllyel kapcsolatban már okoz problémákat és ellátási gondokat az ukrán harctéren. Ezzel együtt az ukrán védekezés támogatását a „valódi transzatlanti tehermegosztás példájának” nevezte. Oroszország inváziója óta az Egyesült Államok mintegy 75 milliárd dollár katonai, pénzügyi és humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának, más NATO-szövetségesek és partnerek több mint 100 milliárd dollárt biztosítottak. Döntés született arról is, hogy létrehoznak egy új NATO-Ukrajna Közös Elemző, Képzési és Oktatási Központot a lengyelországi Bydgoszczban, ahol az ukrán erők harctéri tapasztalataik értékelik közösen és gyakorlatokat szerveznek az ukrán és a NATO-csapatok részvételével.
A magyar védelmi miniszter a két napos találkozóról rendkívül szűkszavúan emlékezett meg a közösségi oldalán. – A NATO védelmi szövetség, a tagállamoknak pedig növelni kell a saját védelmükre fordított forrásokat – erről tárgyaltunk eddig a védelmi miniszterek ülésén Brüsszelben. Az idén 25 éve NATO-tagállam Magyarország ebben már most jól teljesít, a magyar katonákat pedig Szövetség-szerte elismerik – olvasható Szalay-Bobrovniczky Kristóf bejegyzésében, közvetlenül azt követően, hogy gratulált a VB-döntőbe jutó magyar női vízilabda-válogatottnak.
