Brazil elnök illiberális körúton
Áder János köztársaság elnök (j) fogadja Jair Bolsonaro brazil államfőt a Sándor-palota teraszán 2022. február 17. (MTI/Bruzák Noémi)

Csütörtökön fogadta Orbán Viktor Brazília sokat bírált elnökét, Jair Bolsonarót, és szemlátomást nem volt nehéz megtalálni a közös hangot: Bolsonaro régóta csodálja Orbán illiberális politikáját, miként Donald Trump, volt amerikai elnök tevékenysége is nagy hatással volt rá.

Jair Bolsonaro hazájában a populizmus nálunk is jól ismert eszköztárát alkalmazza: adott a karizmatikus, hagyományosan férfias sztereotípiákat megtestesítő vezető, aki a hazaszeretet és a régi korok – brazilok esetében a katonai diktatúra – iránti nosztalgia és a keresztény konzervativizmus jegyében a tekintélyelvűség, a homofóbia és nők hagyományos szerepbe kényszerítése mellett foglal állást. Brazil források szerint Bolsonaro keményen fellép az iskolákat veszélyeztető gender ideológia ellen – akkor is, ha a brazilok ennek jelét nem érzékelik a mindennapokban. Gyakorta fenyeget a migránsveszéllyel, holott Brazíliában minimális a bevándorló. Szenvedélyesen kiáll a brazil népet fenyegető képzeletbeli ellenségekkel szemben – és ezért sokan hálásak neki. 

Budapest előtt Moszkvát ejtette útba a brazil elnök, az orosz út hivatalos magyarázata szintén mutat párhuzamot a magyar valósággal: a brazil elnök állítólag békemissziós céllal utazott Oroszországba. Környezetvédelmi minisztere arról írt a Twitter-en: Biden és nyugati szövetségesei köszönetet mondhatnak a brazil elnöknek, amiért meggyőzte Putyint, álljon el az ukrán inváziótól. Ugyanis épp akkoriban terjedt el a hír, hogy Oroszország egyes csapatait visszahívja az ukrán határ közeléből, amikor Bolsonaro a Kremlben tartózkodott. Rövidesen olyan képekkel szórták meg az internetet, amelyeken a CNN állítólag arról számol be: valóban ennek a találkozónak köszönhető, hogy elkerültük a harmadik világháborút. (A CNN időközben tagadta, hogy ilyen hírről tudósított volna).

Ezt erősítette Orbán Viktornak a csütörtöki találkozón tett megjegyzése is: köszöni, hogy Bolsonaro eljárt Putyinnál térségünk békéje érdekében. A Bloomberg értesülései szerint azonban a brazil elnök orosz útjának napirendjén nem szerepelt az orosz-ukrán helyzet. Sokkal inkább arról volt szó, hogy Bolsonaro otthon megtépázott népszerűségét szerette volna kissé helyre tenni a találkozóval.

Orbán Viktor: Ma olyan történt, ami korábban még sohasem
Magyar Hang

Orbán Viktor: Ma olyan történt, ami korábban még sohasem

A miniszterelnök arról beszélt, hogy „Brazília nagy és komoly ország, nagy hadsereggel és hadiiparral”, ezért meg is állapodott már különféle hadiipari fejlesztésről Bolsonaroval.

Bolsonarót sajtóhírek szerint több alkalommal is figyelmeztették egyesült államokbeli felső körökből, sőt kormánya tagjai közül is, hogy ha lehet, most inkább el kellene kerülni a moszkvai találkozót. Ő azonban hajthatatlan volt, aminek meg is lett az eredménye: szívélyes fogadtatás a Kremlben, ahol ezúttal nyoma sem volt az európai vezetőknek fenntartott óriási asztalnak és a távolságtartásnak. Putyin szívélyesen rázott kezet brazil kollégájával, majd maga mellé ültette, csupán egy kisasztal volt köztük.

Bolsonaro hívei osztották is lelkesen a közösségi média felületein a másik fake news képet: a Time magazin címlapjára photoshopolták, hogy az idei béke Nobel-díjat Bolsonaro kapja, mint az az ember, aki megváltoztatta a bolygó jövőjét, hiszen kulcsszerepet játszik az orosz-ukrán válság megoldásában. A hivatalos közlés szerint azonban az orosz-brazil találkozón a bilaterális ügyekre koncentráltak, megerősítették Brazília és Oroszország stratégiai partnerségét.

Jair Bolsonaro hívei lelkesen osztják a közösségi média felületein a különböző fake news képeket. (Fotó: Twitter)
Jair Bolsonaro hívei lelkesen osztják a közösségi média felületein a különböző fake news képeket. (Fotó: Twitter)

De miért találkozott Putyin most, egy kiélezett, háborúval fenyegető konfliktus pillanatában a brazil elnökkel? A New York Times szerint jó oka volt rá: Oroszország ugyanis, miközben azt érzi, hogy az Egyesült Államok érdekszféráját sérti, Latin-Amerikának udvarol. Jó pár hete tart már a folyamat: az elmúlt hetekben Putyin (2014 óta először) újra felvette a kapcsolatot Daniel Ortega, nicaraguai elnökkel, felhívta Venezuela és Kuba vezetőit, illetve vendégül látta Alberto Fernández argentin elnököt. Fernández egyébként a találkozó után ki is jelentette: a jövőben törekedni fog arra, hogy csökkenjen országa függősége az USA-tól.

A New York Times szerint ezek a találkozók rávilágítanak Putyin globális ambícióira: olyan országokkal barátkozik, amelyek fontosak Washington számára, miként Ukrajna is fontos Oroszország számára. Egyes szakértők szerint arra is van esély, hogy Putyin fegyvereket szállítana, nukleáris rakétákat telepítene Latin-Amerikába. A feltételezések nem alaptalanok, mikor januárban erről kérdezték az orosz külügyminiszter-helyettest, ő csak annyit válaszolt, nem zár ki semmit. Putyin egyébként már a covid-járvány idején is gondolt Dél-Amerika puhítására. Amikor a gazdag nyugati országok arra koncentráltak, hogy minél több vakcinát vásároljanak maguknak, Argentína, Venezuela, Nicaragua, Bolívia és Paraguay egyedül az oroszok segítségére és a Szputnyik oltóanyagra számíthatott. Ahogy az argentin elnök a januári találkozón hálásan megjegyezte Putyinnak: „Te ott voltál, amikor a világ többi része nem volt ott.”