Csütörtökön fogadta Orbán Viktor Brazília sokat bírált elnökét, Jair Bolsonarót, és szemlátomást nem volt nehéz megtalálni a közös hangot: Bolsonaro régóta csodálja Orbán illiberális politikáját, miként Donald Trump, volt amerikai elnök tevékenysége is nagy hatással volt rá.
Jair Bolsonaro hazájában a populizmus nálunk is jól ismert eszköztárát alkalmazza: adott a karizmatikus, hagyományosan férfias sztereotípiákat megtestesítő vezető, aki a hazaszeretet és a régi korok – brazilok esetében a katonai diktatúra – iránti nosztalgia és a keresztény konzervativizmus jegyében a tekintélyelvűség, a homofóbia és nők hagyományos szerepbe kényszerítése mellett foglal állást. Brazil források szerint Bolsonaro keményen fellép az iskolákat veszélyeztető gender ideológia ellen – akkor is, ha a brazilok ennek jelét nem érzékelik a mindennapokban. Gyakorta fenyeget a migránsveszéllyel, holott Brazíliában minimális a bevándorló. Szenvedélyesen kiáll a brazil népet fenyegető képzeletbeli ellenségekkel szemben – és ezért sokan hálásak neki.
Budapest előtt Moszkvát ejtette útba a brazil elnök, az orosz út hivatalos magyarázata szintén mutat párhuzamot a magyar valósággal: a brazil elnök állítólag békemissziós céllal utazott Oroszországba. Környezetvédelmi minisztere arról írt a Twitter-en: Biden és nyugati szövetségesei köszönetet mondhatnak a brazil elnöknek, amiért meggyőzte Putyint, álljon el az ukrán inváziótól. Ugyanis épp akkoriban terjedt el a hír, hogy Oroszország egyes csapatait visszahívja az ukrán határ közeléből, amikor Bolsonaro a Kremlben tartózkodott. Rövidesen olyan képekkel szórták meg az internetet, amelyeken a CNN állítólag arról számol be: valóban ennek a találkozónak köszönhető, hogy elkerültük a harmadik világháborút. (A CNN időközben tagadta, hogy ilyen hírről tudósított volna).
Ezt erősítette Orbán Viktornak a csütörtöki találkozón tett megjegyzése is: köszöni, hogy Bolsonaro eljárt Putyinnál térségünk békéje érdekében. A Bloomberg értesülései szerint azonban a brazil elnök orosz útjának napirendjén nem szerepelt az orosz-ukrán helyzet. Sokkal inkább arról volt szó, hogy Bolsonaro otthon megtépázott népszerűségét szerette volna kissé helyre tenni a találkozóval.
Bolsonarót sajtóhírek szerint több alkalommal is figyelmeztették egyesült államokbeli felső körökből, sőt kormánya tagjai közül is, hogy ha lehet, most inkább el kellene kerülni a moszkvai találkozót. Ő azonban hajthatatlan volt, aminek meg is lett az eredménye: szívélyes fogadtatás a Kremlben, ahol ezúttal nyoma sem volt az európai vezetőknek fenntartott óriási asztalnak és a távolságtartásnak. Putyin szívélyesen rázott kezet brazil kollégájával, majd maga mellé ültette, csupán egy kisasztal volt köztük.
Bolsonaro hívei osztották is lelkesen a közösségi média felületein a másik fake news képet: a Time magazin címlapjára photoshopolták, hogy az idei béke Nobel-díjat Bolsonaro kapja, mint az az ember, aki megváltoztatta a bolygó jövőjét, hiszen kulcsszerepet játszik az orosz-ukrán válság megoldásában. A hivatalos közlés szerint azonban az orosz-brazil találkozón a bilaterális ügyekre koncentráltak, megerősítették Brazília és Oroszország stratégiai partnerségét.
Jair Bolsonaro hívei lelkesen osztják a közösségi média felületein a különböző fake news képeket. (Fotó: Twitter)
De miért találkozott Putyin most, egy kiélezett, háborúval fenyegető konfliktus pillanatában a brazil elnökkel? A New York Times szerint jó oka volt rá: Oroszország ugyanis, miközben azt érzi, hogy az Egyesült Államok érdekszféráját sérti, Latin-Amerikának udvarol. Jó pár hete tart már a folyamat: az elmúlt hetekben Putyin (2014 óta először) újra felvette a kapcsolatot Daniel Ortega, nicaraguai elnökkel, felhívta Venezuela és Kuba vezetőit, illetve vendégül látta Alberto Fernández argentin elnököt. Fernández egyébként a találkozó után ki is jelentette: a jövőben törekedni fog arra, hogy csökkenjen országa függősége az USA-tól.
A New York Times szerint ezek a találkozók rávilágítanak Putyin globális ambícióira: olyan országokkal barátkozik, amelyek fontosak Washington számára, miként Ukrajna is fontos Oroszország számára. Egyes szakértők szerint arra is van esély, hogy Putyin fegyvereket szállítana, nukleáris rakétákat telepítene Latin-Amerikába. A feltételezések nem alaptalanok, mikor januárban erről kérdezték az orosz külügyminiszter-helyettest, ő csak annyit válaszolt, nem zár ki semmit. Putyin egyébként már a covid-járvány idején is gondolt Dél-Amerika puhítására. Amikor a gazdag nyugati országok arra koncentráltak, hogy minél több vakcinát vásároljanak maguknak, Argentína, Venezuela, Nicaragua, Bolívia és Paraguay egyedül az oroszok segítségére és a Szputnyik oltóanyagra számíthatott. Ahogy az argentin elnök a januári találkozón hálásan megjegyezte Putyinnak: „Te ott voltál, amikor a világ többi része nem volt ott.”
