Ischgl festői, 1300 fős kisváros a tiroli Paznaun-völgyben, amely nyáron is népszerű kirándulóhely, télen viszont még híresebb síparadicsom. Az Alpok Ibizájaként becézett városka legutóbb arról vált híressé, hogy tavasszal egész Európában itt alakult ki az egyik legkomolyabb járványgócpont.
Egyes feltételezések szerint Ischglben már februárban megjelenhetett a koronavírus, a fertőzés terjedését pedig csak segítették a síelés utáni zsúfolt bulik, ahol rengeteg külföldi síturista vegyült a helyiekkel. A tiroli kormányzat, az üzletét féltve, nem mondta le a síszezont, illetve nem szabott határt a buliknak, így rengeteg koronavírus-fertőzött utazhatott haza, majd terjeszthette tovább a kórt Európa-szerte. Erről mesélt a The Guardian brit lapnak Charlie Jackson, aki március első hetében utazott a festői városkába egy háromnapos síelésre a barátaival. Felesége aggódott, mert Ischgl nem volt messze Észak-Olaszország azon részétől, ahonnan már jöttek a hírek a vírus első áldozatairól, de Jackson el akart menni, hiszen már több mint ezer fontot költött a kiruccanásra, és az utóbbi kilenc évben mindig ott mulatott a barátaival.
Március 4-én, az első síeléssel töltött nap után mind a nyolcan egy jól ismert helyi bárba mentek, ahol viszonylag olcsón mérték az italt. Jackson nem igazán tudta felidézni, mi történt aznap este, mert alaposan eláztak, de arra jól emlékezett, hogy izzadt tenyérrel állandóan egy gombot csapkodtak a DJ-pulton, mire a zene elhalkult 20 másodpercre és egy sziréna bődült fel, utána ment tovább a mulatság. Három nappal később Jackson már otthon volt, amikor elkezdett fájni a háta és az ízületei, majd nem érezte az ízeket. A következő négy hétben szörnyű fáradtság vett rajta erőt, nem tudott dolgozni, sokszor már délután lefeküdt. Csak hónapokkal később ment el egy Covid-19 tesztre, ahol bebizonyosodott, hogy átesett a fertőzésen. Csakúgy, mint a nyolcfős csapatból még hárman. Szerencsésnek tartja magát, mert hosszú ideig rosszul volt ugyan, de a vírus nem ölte meg, mint azt a legalább 28 turistát, akik szintén abban az időszakban látogattak a tiroli városkába.
Később Németországban, Dániában, Svédországban, Norvégiában és Izlandon is kimutatták, hogy a Paznaun-völgyből hazatért turisták hurcolták be részben a kórt, miközben – mint fentebb írtuk – a tiroli hatóságok nem léptek időben. Izland egyébként – a február végi, első hazahurcolt esetek után – már március 5-én a rendkívül kockázatos kategóriába sorolta Ischgl-t, éppúgy mint a közép-kínai Vuhant vagy Iránt. Noha erről értesítették a tiroli hatóságokat és rendkívüli megbeszélést is kezdeményeztek, a tiroli egészségügyi hatóság sajtóközleményben közölte, hogy nem kell pánikolni.
Végül március 7-én egy 36 éves mixer lett az első, akit fertőzöttként diagnosztizáltak a síparadicsomban, miután fejfájásra és enyhébb tünetekre panaszkodott. Ekkor fertőtlenítették a népszerű Kitzloch nevű bárt ahol dolgozott, és 22 közelebbi kapcsolata is karanténba került. A hatóságok azonban még ekkor is azt állították, valószínűtlen, hogy a turisták elkapták volna a személyzettől a kórt. Március 9-én azonban kiderült, hogy a csapos kapcsolatai közül 15-en pozitív tesztet produkáltak. A bár ekkor bezárt.
A városka kiürítésére azonban csak március 13-án került sor, amikor már lehetett titkolni, hogy nagy a baj. A Sebastian Kurz kancellár vezette osztrák kormány ugyanis ezen a napon rendelte el a karantént Ischgl és a közeli Paznauntal síparadicsomában. A feltételezések szerint 47 országból – köztük Kanadából, Kambodzsából és Zimbabwéból – több mint hatezer turista kaphatta el a vírust a síparadicsomban. Mintegy 180 fertőzött brit volt, de a legtöbb turista Németországból ment oda, ami diplomáciai feszültséget is okozott a két ország között, miután kölcsönösen egymást vádolták hanyagsággal.
Egy osztrák ügyvéd most összegyűjti a különböző polgári peres eljárásokat, és csoportos keresetet akar indítani a tiroli régió ellen, azon az alapon, hogy a hatóságok elmulasztották megtenni a szükséges járványügyi, egészségügyi intézkedéseket. Szerinte nemcsak a szóban forgó bárt kellett volna március elején bezárni, hanem rögtön az egész üdülőhelyet. Ha Ischglt egy héttel korábban helyezik vesztegzár alá, ezrek úszhatták meg volna a betegséget, és talán Európában sem terjedt volna el annyira.
Eközben a tiroliak állítják, hogy bűnbakot csináltak belőlük, és az eszement partikról, orgiákról szóló híradások erősen eltúlzottak voltak. Szerintük különböző üzleti körök érdekében állhat, hogy besározzák őket, mert túlságosan sikeresek voltak. Mindenesetre most arra számítanak, hogy – miután igyekeztek biztonságosabbá tenni a sífelvonókat, éttermeket, bárokat – novemberben újra kezdődik a turistaszezon.
Hogy mennyire komolyan terjedt a vírus a Paznaun-völgyben, arról az Innsbrucki Orvostudományi Egyetem vizsgálata tanúskodik: tavasszal megvizsgálta az ottani lakosokat, hogy mekkora lehet az átfertőzöttség. Az egyetem 1473 embert, vagyis a lakosság majdnem 80 százalékát tesztelte, április 21-27-e között. A teszteltek 42,4 százalékának a vérében voltak antitestek, tehát a lakosság ebben az arányban eshetett át a fertőzésen. Ugyanakkor az antitestekkel rendelkező lakosok 85 százalékánál teljesen tünetmentesen zajlott le a fertőzés.
