Az Európai Unióhoz akkreditált nagykövetek péntek reggel elfogadták az Oroszországgal szembeni 14. szankciós csomagot, amelyet a magyar kormány is támogatott. A legfontosabb intézkedés, hogy az EU megtiltja az LNG (cseppfolyósított földgáz) továbbértékesítését – írta a Hvg.hu. Ahogy a korábbiaknak, ennek a csomagnak is az a célja, hogy csökkentse Oroszország bevételeit, amelyből a háborút tudja finanszírozni. A hírt a belga soros elnökség jelentette be az X-en. A szankciók elfogadásáról a végső döntést minden bizonnyal a külügyminiszterek jövő heti ülésén hozzák meg.
A csomag legfontosabb eleme, hogy szankciókat vezet be az Oroszországból származó cseppfolyósított földgázra, amelyből több tagállam is komoly mennyiséget vásárolt azóta, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát. A mostani tiltás nem teljes körű, ugyanis csak azokra a szállítmányokra vonatkozik, amelyeket európai vállalatok tovább akarnak értékesíteni harmadik országoknak. A 14. csomag körül hosszas alkudozás folyt, miután a magyar és a német kormány késleltette az intézkedések elfogadását, péntekre azonban teljes körű lett az egyetértés. Pedig május 27-én Szijjártó Péter külügyminiszter még kijelentette, hogy Magyarország nem támogatja ezt a csomagot, mert „ellentétes Magyarország érdekeivel, és veszélybe sodorja az energiabiztonságot”.
Az Energiával és Tiszta Levegővel Foglalkozó Kutatóközpont (CREA) jelentése szerint az EU-s országok tavaly 8,3 milliárd eurót fizettek 20 milliárd köbméter orosz LNG-ért, ami a teljes gázfogyasztás 5 százaléka. De ebből körülbelül 1,6 milliárd köbmétert használtak az EU-ban, vagyis a maradék részt érintik a szankciók. A lépés Oroszországnak is érzékeny veszteség, mert három, még nem működő oroszországi LNG-beruházás jövőbeni termelését is érinti, az innen származó LNG-nek ezzel a döntéssel elveszett a piaca.
