Az EU és az AstraZeneca gyógyszercég közötti vita már nem is csak arról folyik, hogy a vállalat mennyi oltást szállít március végéig, hanem arról, hogy a megbeszélt találkozókat ki és mikor mondta le. Mindez jól mutatja, hogy mennyire felfokozott a hangulat.
Azt követően, hogy éppen csak megkezdődtek az oltások a tagállamokban és már mindenki azt latolgatja, hogy ha ennyi és ennyi oltóanyag érkezik, akkor ekkor és ekkor lehet visszatérni a normális élethez. Erősíti ezt az Európai Bizottság múlt heti ajánlása is, ahol a testület azt fogalmazta meg, hogy március végéig az egészségügyi dolgozók és a 80 év felettiek 80 százalékát, nyárra pedig a felnőtt korú népesség 70 százalékát be kell oltani. És ekkor tulajdonképpen elértük a nyájimmunitáshoz szükséges átoltottságot és bizonyos elővigyázatossági intézkedések mellett visszatérhetünk a normális kerékvágásba.
Ekkor mondta azt az AstraZeneca, hogy az első negyedévben, tehát március végéig az ígért 80 millió helyett csak 31 millió adagot tud leszállítani. Ez alapvetően dönti romba az uniós terveket, hiszen ezzel a céggel már a kezdet kezdetén a legnagyobb volumenű szerződést kötötte az EU. Míg a Pfizer-BioNTech-től elsőre csak 200+100 milliót igényelt az unió (amit pár hete megdupláztak), addig az AstraZenecától kezdetnek 400 millió adagot. Az ok igen prózai: a brit fejlesztés darabja 1,78 euró, a német-amerikai pedig 12 euró.
Az AstraZenecának egyébként még uniós jóváhagyása sincs, az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA pénteken tárgyal róla, akkor lehet meg a döntés is. Még inkább árnyalja a képet, hogy német lapértesülések szerint ez az oltás az idősek körében nem hatékony, de ezt – ahogy arról már lapunk is beszámolt – kategorikusan cáfolta a cég. Ugyanakkor az Európai Parlament egészségügyi bizottsága előtt Emer Cooke, az ügynökség vezetője tulajdonképpen beismerte ezt, mert úgy fogalmazott, hogy nincs elég adat az idős korosztályra vonatkoztatva. Ez újabb ellentétet szül a felek között.
A brit-svéd gyógyszeripari konzorcium szerint nekik nincs olyan kötelezettségük, hogy március végéig ezt a mennyiséget le kellene szállítani, az Európai Bizottság szerint pedig van. Valószínűleg okosabbak lennénk, ha ismernénk magát a szerződést, ez azonban egyelőre titkos. Viszont nyilatkozatokból, egy másik szerződés, a Curevac-kal kötött és nyilvánosságra hozott megállapodás alapján azt lehet feltételezni, hogy – sok egyéb mellett – a gyógyszercéget arra kötelezték, hogy tegyen meg mindent a cél elérése érdekében. Ha viszont objektív, rajta kívül álló körülmények ezt hátráltatják, akkor mentesülhet ezen elvárás alól.
Az ügy hosszadalmas jogi vitákba is torkollhat, ez azonban nem oldja meg a jelenlegi válságos helyzetet, a fokozódó nyomást az oltások felgyorsítására. Az Európai Unió és az Európai Bizottság politikai hitele is kockán forog, mert az európaiakat nem az fogja érdekelni, hogy a szerződés jól vagy rosszul van-e megfogalmazva, hanem az, hogy mikor kapnak oltást.
Az AstraZenecához fűzött reményeken nagyon sok múlik. Az eddig engedélyezett Pfizer-BioNTech és Moderna vakcinái kiegészülve az Oxfordi Egyetemmel közösen kifejlesztett oltással már jó alapot teremtenének arra, hogy a nyárig tervezett 70 százalékos átoltást elérje az EU. Viszont a többi, az előbbi említetteken kívüli vakcináról még csak nagyon jövő időben beszélhetünk, a jelenlegi problémákon biztosan nem segítenek.
Egy magas rangú bizottsági tisztviselő úgy magyarázta a helyzetet, hogy az AstraZeneca kapacitáshiányra hivatkozik, amely a belgiumi gyárukat érinti. Ugyanakkor a szerződésben az áll, hogy a cég négy gyára (kettő Nagy-Britanniában, egy Belgiumban és egy Németországban) együttes termelését kell figyelembe venni. A vállalat azonban a brit rendeléseket a brit gyárakból fedezi. Az EU arra is kíváncsi, hogy a belga gyárból szállítottak-e Nagy-Britanniába vakcinát. Ennek ellenőrzése azonban bonyolult, mert erre csak tagállami – jelen esetben tehát belga – hatóság jogosult.
Sztella Kiriákidész, az EU egészségügyi biztosa az előbbit erősítette meg rendkívüli brüsszeli sajtótájékoztatóján, jelezve, hogy nincs „hierarchia” a gyárak között. Úgy fogalmazott, hogy „az érkezési sorrendben történő kiszolgálás működhet a sarki hentesnél, de egy szerződés esetében nem.”
A gyógyszerbeszerzéseket felügyelő irányítóbizottság, amelyben minden tagállam képviselője jelen van, ma este ismét tárgyalóasztalhoz ül az AstraZenecával. Az Európai Bizottság leszögezte, hogy ezt a problémát most szeretnék megoldani.
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közösen fejlesztett vakcinájából a magyar kormány is nagy tételben vásárolna, összesen 6,5 millió adagot kötöttek le. Magyarországon az európai hatóságoktól függetlenül január 20-án engedélyezték az oltóanyagot.
