Rengeteg kritikát kapott Magyarország a szeptember 1-jétől újra bevezetett határzár miatt, ami miatt a kormány már az első héten arra kényszerült, hogy módosítsa az erre vonatkozó szabályokat. Csakhogy mostanra egyre inkább úgy látszik, hogy az enyhítések egyáltalán nem oldották meg azokat a problémákat, amelyeket a túlzott szigor okozott.
Az Európai Bizottság már a határzár bevezetésének első napján jelezte, hogy a határokon bevezetett intézkedések nem lehetnek diszkriminatívak az uniós állampolgárokkal szemben. A szabályozás értelmében ugyanis szeptembertől a külföldi állampolgárok szinte egyáltalán nem, a magyarok pedig csak szigorú szabályok mellett léphetnek át a határon. Utóbbiakra két hét hatósági karantén vár, felmentést pedig csak az kaphat, aki önköltségen – a belépést követően 5 napon belül legalább 48 óra különbséggel – két alkalommal is elvégezteti a PCR-tesztet, negatív eredménnyel. Kivételt képeznek ugyanakkor a szeptember 24-én megtartandó UEFA-szuperkupa-döntőre érkező spanyol és német drukkerek, valamint a V4-ek állampolgárai, akik már lefoglalták a szállásukat Magyarországon. Az Európai Bizottság ezért arra kérte a magyar kormányt, hogy azonnal hagyjon fel a diszkriminációs gyakorlattal.
Ugyancsak emiatt emelte fel a szavát a Németországi Magyar Orvosok közössége is, amely a diszkrimináción túl még szakmailag is megalapozatlannak tartja a magyar határzárra vonatkozó szabályokat. A kint dolgozó magyar orvosok szerint tarthatatlan, hogy csak magyarországi koronavírus-tesztet fogadnak el a hatóságok akkor, amikor a külföldön végzett tesztek elfogadásával is csökkenthető lenne a Magyarországra hazatérő fertőzött emberek száma. Ráadásul a magyarországi tesztelés igen sok pénzbe kerül, ami nagy terhet ró azokra, akik sokszor csak haza szeretnének utazni.
Ugyancsak nehéz helyzetbe kerültek az Ausztriában dolgozó, oda ingázó magyarok, akik esetében a meghozott szabályok gyakorlatilag betarthatatlanná váltak. Mint kiderült, emiatt az osztrák munkáltatók már több magyar dolgozót is riogattak azzal, hogy elbocsátják őket, így sokan most arra kényszerülnek, hogy Ausztriában keressenek maguknak szállást.
Ám a legrosszabbul kétségtelenül azok a felvidéki magyarok kerültek, akik naponta járnak át dolgozni a nagyobb ipari centrumokba. Mint ismert, a szabályozás szerint mind a szomszédos országok állampolgárai, mind a magyar állampolgárok karanténmentesen jöhetnek be az országba vagy térhetnek haza, amennyiben a határtól 30 kilométeren belül laknak, ők Magyarországon csak a határtól számított 30 kilométeres sávban jogosultak tartózkodni. Budapest és Miskolc – vagyis azok a városok, ahová a legtöbben járnak át dolgozni Szlovákiából – azonban e körzeten kívül van, így az itt dolgozók sem mentesülnek a szigor alól (a vajdasági magyarok helyzete valamivel könnyebb, mert Szeged az előírt távolságon belül esik).
Ezért a hamarosan egyesülni kívánó három legnagyobb felvidéki magyar párt, az Összefogás Mozgalom, a Magyar Közösség Pártja és a Híd megkereste a magyar külügyet és az operatív törzset, hogy értékeljék át korábbi döntésüket a határzár okozta károk miatt, amelyek a szlovákiai magyarságot sújtják. Mint írták, a mostani rendelkezés ugyan biztosít némi mozgást, az elmúlt napokban több olyan esettel is találkoztak, amelyek oly mértékben nehezítik meg a Felvidékről dolgozni, tanulni járó magyarok mindennapjait, hogy gyors megoldást igényelnek. Ennek érdekében a lezárt határátkelőhelyek megnyitását, a szabad mozgást biztosító 30 kilométeres határ menti sáv bővítését, a tavasszal már bevált, a maximálisan 24 órás, távolsághoz nem kötött határátlépés intézményének újbóli bevezetését javasolták, továbbá speciális diákstátuszt annak a több ezer felvidéki magyar tanulónak, akinek napi bejárása így veszélybe került. Habár időközben a magyar kormány újranyitott több határátkelőt is Szlovákia felé, nem sok reményre ad okot, hogy a 30 kilométeres távolsági korlát felülbírálására még ígéretet sem kaptak a felvidéki magyar pártok.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/37. számában jelent meg szeptember 11-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/37. számban? Itt megnézheti!
