A szlovák kormány belevágna a közigazgatási rendszer és az adminisztratív felosztás átalakításába; Veronika Remišová befektetésekért és régiófejlesztésért felelős miniszter, Az Emberekért pártjának politikusa azt ígéri, mindezt úgy teszik majd, hogy ne sértsék a kisebbségek érdekeit – írja a pozsonyi Új Szó.
A felvidéki lap idézte Remišova a hétvégén a Markíza televízió politikai vitaműsorában tett megjegyzését, hogy a világjárvány következményeinek enyhítésére lehívható uniós támogatások egy részét a területi közigazgatási rendszer megváltoztatására lehetne használni. A miniszter pedig arra emlékeztetett, a múltban többször is felmerült a közigazgatási rendszer átszervezése, de egyik kormány sem akart ebbe belefogni. „Az országban háromezer községi hivatal és hatványozottan több önkormányzati képviselő van, a járások különböző méretűek, kialakításuk nem logikus, a kisebb községek költségvetésük nagy részét az adminisztrációra költik” – nyilatkozta a miniszter az Aktuality.sk hírportálnak. Remišová azonban nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, megszüntetnék-e a megyerendszert. „Meg kell találni a köz- és államigazgatás legjobb modelljét, ami nem kell, hogy szükségszerűen valamely szervezési szint felszámolását jelentse” – mondta a tárcavezető.
A miniszter szerint az átalakítás hosszú, akár a választási ciklus végéig eltartó folyamat lehet, mert adatokat kell gyűjteniük arról, hogy például honnan hová járnak az emberek dolgozni, vagy iskolába. Ebbe a folyamatba szerinte magukat az önkormányzatokat is be kell vonni.
Az Új Szó Remišovát arról kérdezte, lesznek-e a reformnak olyan elemei, amelyek a kisebbségeket, a kisebbségi jogokat érinthetik. „Ha ugyanis egy kisebb, magyarok által is lakott falut egy nagyobb, szlovák többségű önkormányzatba olvasztanának be, akkor elképzelhető, hogy az adott helyen a 15 százalékos nyelvhasználati küszöb már nem lenne érvényes. Így pusztán egy adminisztratív döntés nyomán a hivatali magyar nyelvhasználathoz, vagy a magyar településnévtáblához való jog az adott helyen megszűnhetne” – hívta fel a figyelmet a lap.
A miniszter az Új Szónak adott nyilatkozatában arról beszél, egy ilyen, a polgárok életét évtizedekre meghatározó változást társadalmi párbeszéd előz majd meg. Remišová szerint a reformnak része lehet, hogy összevonnak bizonyos hivatalokat, de ez nem elég. Aláhúzta ugyanakkor, ő azt fogja képviselni, hogy a változások következtében ne sérüljenek a nemzetiségi kisebbségek érdekei. „A reformnak olyan változásokat kell hoznia, amelyek végső soron mindenki érdekében állnak, beleértve a kisebbségeket is” – közölte a tárcavezető.
Az üggyel kapcsolatban a felvidéki lapnak nyilatkozó Petar Lazarov belügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a reform a kormányprogramban is szerepel, de egyelőre még nem állapodtak meg semmi konkrétumban. A belügyi tárca szerint a kormány a közigazgatás strukturális reformokért felelős bizottságon belül létrehoz egy albizottságot, amely az adminisztratív felosztás megváltoztatásának lehetőségeit vizsgálja majd. „Elképzelhető, hogy ezen albizottság munkájának eredménye lesz majd egy vagy több javaslat az ország adminisztratív felosztásának megváltoztatására” – írta válaszában a minisztérium, és hozzátették, hogy a folyamat még nagyon az elején tart, nem tudni, milyen megoldások születnek.
Ugyan az új szlovák kormánykoalíció pártjai nem zárkóznak el a reformok elől, egyelőre még mindenki óvatos a témában. Igor Matovic kormányfő pártja, Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) úgy nyilatkozott, a reform során az önkormányzatok finanszírozásában is új, hatékony megoldásokat szeretnének bevezetni.
