Radovan Karadžić áthelyezése abba a brit börtönbe, ahol iszlamistákat tartanak fogva, veszélyeztetheti a boszniai Szerb Köztársaság egykori elnökének életét – számolt be néhány napja a német Frankfurter Allgemeine Zeitung az elítélt politikus jogi képviselőjére hivatkozva. Ezért a boszniai háromtagú elnökség szerb tagja, Milorad Dodik levélben fordult a hágai bírósághoz – írja a szerb B92 hírportál.
Mint ismert, Karadžić a Szerb Demokrata Párt vezetőjeként 1992-ben lett a boszniai Szerb Köztársaság első elnöke, a politikus ezt a pozíciót egészen a boszniai háború végéig, 1995-ig megtartotta. A többéves öldöklésben 31 ezer bosnyák katona és még ennél is több, 32 ezer bosnyák civil lakos halt meg. Habár a délszláv háborúk során több helyen is sor került tömeggyilkosságokra, ezek közül a srebrenicai vérengzés messze kiemelkedett: 1995. július 6-tól 26-ig a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg, majd tömegsírokba temették őket. Mikor később napvilágra került a brutális gyilkosságsorozat, felső utasításra kihantolták a halottakat, és szétszórva kisebb tömegsírokba temették őket. Ezért nem véletlen, hogy a háborút lezáró daytoni békeegyezmény óta még napjainkban is előfordul, hogy újabb tömegsírokat fedeznek fel, így olyan áldozat is akadt, akinek a maradványait több különböző helyen találták meg.
Karadžić a boszniai háború végeztével eltűnt a felelősségre vonás elől, de feltűnési viszketegsége nem hagyta nyugodni: Dragan Dabić álnéven természetgyógyászként kereste a kenyerét, sőt nyilvános (!) előadásokat is tartott. Olykor-olykor emelte is a tétet: kiadatta a legújabb verseit, sőt még olyan katonai veterán kocsmákba is járkált, ahol a falon éppen az ő fényképe lógott. A hosszú szakállt növesztett öregembert nem ismerték fel a kocsma vendégei.
2008 nyarán aztán valaki végül mégis felismerte a sarlatánt. Ugyan később felmerült egy olyan verzió is, hogy egy mobilhívás buktatta le a szökevényt, annyi bizonyos: a hatóságok pontosan tudták, kit kell keresniük, amikor letartóztatták. Nem sokkal később Karadžić már a hágai bíróság elé is került: itt közel nyolc évig ismételgette, hogy őt nem megbüntetni, hanem kitüntetni kellene. Majd 2016-ban az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta és negyvenéves börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Ez ellen viszont az egykori nacionalista vezér és az ügyész fellebbezett, aminek az lett a vége, hogy még súlyosabb, életfogytiglani büntetéssel sújtották.
Most viszont a híradások szerint még nehezebbre fordulhat a boszniai szerb politikus sorsa. A FAZ így megemlíti, hogy Karadžić már a jogerős ítélet kihirdetése előtt kérte, hogy ne küldjék brit börtönbe, mert ott jóval magasabb a muszlim foglyok aránya, mint másutt, így azok bosszút állhatnak rajta.
Ráadásul egy ilyen akció egyáltalán nem lenne példa nélküli. Radislav Krstićet, Ratko Mladić egyik legközelebbi munkatársát 2004-ben 35 éves börtönbüntetésre ítélték, mert együttműködött a srebrenicai népirtás véghezvitelében. Mindezek után a nyugat-yorkshire-i wakefieldi börtönben helyezték el, ahol 2010-ben három iszlamista fogoly betört a cellájába és borotvapengékkel annyira megsebesítették, hogy az egykori tábornok éppen hogy csak túlélte a támadást. Sokatmondó, hogy az elkövetők később beismerték, hogy valóban Srebrenicáért akartak bosszút állni a szerb foglyon. Karadžić áthelyezésének hírére reagálva most az elítélt politikus lánya, Sonja is megszólalt, aki szerint az áthelyezés nem más, mint édesapja szándékos meggyilkolásának előkészítése.
De Karadžić áthelyezése Boszniában is felkavarta a vizet. Miután Milorad Dodik levelet írt Carmel Agiusnak, a bírósági mechanizmus (ami a hágai törvényszék jogutódja) elnökének, hogy a politikust egy másik európai börtönben helyezzék el, Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnökségének horvát tagja, Željko Komšić azonnal jelezte, hogy szerb kollégája visszaélt az elnökség intézményével. Így ami Dodik levelében áll, az az ő magánvéleménye, és semmiképpen nem Bosznia-Hercegovina, illetve a boszniai elnökség álláspontja – hangsúlyozta a horvát politikus.
