Masszívan eladósodott Monenegró a kínai hitelből épülő autópálya miatt. Brüsszelben visszautasították a balkáni ország kérését, hogy az Európai Unió segítsen a finanszírozásban.
Brüsszelben hétfőn visszautasították a montenegrói kormány kérését, hogy az Európai Unió segítsen annak az egymilliárd dolláros hitelnek az újrafinanszírozásában, amit Montenegró vett fel Kínától, hogy autópályát építsenek az országban. A hitelből épülő autópálya a mai napig nincs kész, viszont nagyon komoly adósságba lökte az országot, a kínai hitel az ország összadósságának negyedét teszi ki, és már adót is kellett emelni a növekvő eladósodottság miatt – írja a Reutersre hivatkozva a 444.hu.
A Politico beszámolója szerint az Európai Bizottság arra hivatkozva utasította el a podgoricai kormány kérését, hogy már jelenleg is az EU nyújtja a legtöbb pénzügyi segítséget az országnak.
Mint a Politico felidézi, Montenegro mellett Srí Lankán, Pakisztánban és Dzsibutiban is gondot okozott már a túl nagy hitelek törlesztése, az eladósodottság pedig egyenes út lehet ahhoz, hogy Peking részesedést szerezzen helyi állami tulajdonokban. A kínai Egy Övezet, Egy út infrastruktúra-építési projekt kritikusa szerint Montenegróban is lehet ettől tartani.
Az előző montenegrói kormány még 2014-ben, Brüsszel tanácsait figyelmen kívül hagyva vette fel a hitelt az autópályaépítésre. Annak ellenére döntöttek az építkezés mellett, hogy egy 2006-os és egy 2012-es tanulmány is arra jutott, hogy az autópálya gazdaságilag nem fog megtérülni. Az egymilliárd dolláros beruházás 85 százaléka jön kínai hitelből. A 120 kilométeresre tervezett autóút első 41 kilométere épül kínai pénzből, becslések szerint 20 millió euró/kilométer áron, amivel a világ egyik legdrágább autópályája lehet. Ezzel kapcsolatban az EUObserver kérdésére a kínai kormány szóvivője elmondta, hogy az építkezés helyszínének földrajzi adottságai teszik relatíve drágává a beruházást. Kiemelte azt is, hogy a kamat a hitelen mindössze kétszázalékos, ami Montenegro teljes adósságállományát figyelembe véve alacsonynak számít. Szerinte szó sincs arról, hogy a kínai befektetések geopolitikai motivációjúak lennének, és nem jelentenek fenyegetést egyetlen ország biztonságára sem.
