Az EU attól tart, hogy az emberi jogok védelmével kapcsolatos jóhírneve sérülni fog, miután Tunéziában rendszeressé vált az, hogy ellenzéki szereplőket börtönbe zárnak – derült ki egy a Guardian birtokába jutott, kiszivárogtatott dokumentumból.
Magát a dokumentumot az Európai Külügyi Szolgálat adta ki, a riport arról számol be, hogy mióta Kais Saied 2019-ben elfoglalta az elnöki posztot, „a politikai légkör egyértelmű romlása és a polgári mozgástér szűkülése” figyelhető meg. 2023-ban az EU egy bevándorlási megállapodást kötött Tunéziával annak érdekében, hogy korlátozzák az emberek EU-ba jutását az észak-afrikai országon keresztül.
Az ötoldalas dokumentum Josep Borell, az EU külügy főképviselőjének megrendelésére készült, júliusban pedig minden EU-s külügyminiszternek elküldték. A riport számot ad ellenzéki politikusok, újságírók, illetve gazdasági szereplők bebörtönzéséről, a jelentés elkészülte óta még folytatódtak a letartóztatások, nyáron Sihem Bensedrine-t is őrizetbe vették, aki emberjogi aktivistaként és újságíróként dolgozott Tunéziában. Bensedrine korábban az Igazság és Méltóság Bizottságot (Truth and Dignity Commission) elnökölte, amely az Arab Tavasz után alakult azért, hogy emberjogi sérelmeket vizsgáljon ki.
Augusztusi letartóztatása előtt Bensedrine felszólalt a Tunéziát övező „mérgező atmoszféra” kapcsán, miután Saied szub-szaharai bevándorlókkal kapcsolatban tett rasszista megjegyzéseket. Fontos, hogy olyan civil szervezetekben dolgozó embereket is letartóztattak, akik az EU által támogatott, a bevándorlást segítő programok megvalósításán dolgoztak.
Hussein Baoumi, az Amnesty International munkatársa is betekintést nyert a riportba a Guardian által, s úgy vélte: „nincs menekvés a valóság elől: a tunéziai szituáció az emberi jogok, illetve a demokratikus visszacsúszás szempontjából nagyon aggasztó”. Baoumi emellett kiemelte, hogy a jelentés utolsó szekcióját „mintha egy teljesen másik ember írta volna”: a riport utolsó része „azt állítja ugyanis, hogy az EU-nak továbbra is nagyobb mértékben kell együttműködnie a tunéziai hatóságokkal (...), függetlenül attól, hogy ez nyilvánvalóan szembemenne az EU emberi jogok, a nemzetközi jog és a jogállamiság előmozdítására irányuló igyekezeteivel”.
Az EU 2023-ban 100 millió eurót adott Tunéziának, ebből az összegből azóta 60 millió eurót vissza is küldött az észak-afrikai ország. Emellett még fontos kiemelni, hogy Tunéziában október 6-án elnökválasztást tartanak, így az ellenzéki szereplők egyre felgyorsuló bebörtönzése egybeesik a választás közeledtével.
