Az ENSZ Biztonsági Tanácsának már külön ülést kellett szentelnie a tengerbiztonsággal, a tengerhajózás biztonságával, valamint a tengeri szennyezésekkel kapcsolatos kérdéseknek.
Közel negyven év telt el az ENSZ hatályos tengerjogi egyezményének (UNCLOS) aláírása óta, amit 1982 óta 166 részt vevő állam ratifikált. Ám az elmúlt években számos olyan kihívás merült fel, amelyek túlmutatnak az egyezményben megfogalmazott kérdéseken – ilyen volt többek között a szabályok betartatása. De a terrorizmus, a kalózkodás, a határokon átnyúló bűnszervezetek, valamint az illegális kábítószer- és fegyverkereskedelem is egyre több problémát okoz, ezért a résztvevő országok már jó ideje gondolkodnak azon, hogyan lehetne megerősíteni az együttműködést a tengerek biztonsága érdekében.
Ezért ült össze hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amelyen az ülésen elnöklő Narendra Modi indiai miniszterelnök felvázolta azt az öt alapelvet, amelyek fontosak lennének a globális tengerbiztonság megteremtéséhez. Így a jövőben megszüntetnék a törvényes tengeri kereskedelem előtti akadályokat, ösztönöznék a felelősségteljes tengeri összeköttetést, a tengeri viták esetén arra ösztönöznék a tagországokat, hogy békés úton és a nemzetközi jog betartásával rendezzék a nézeteltéréseiket. Az indiai kormányfő emellett különösen fontosnak tartaná, hogy a jövőben a megállapodás ratifikálói közösen nézzenek szembe a természeti katasztrófákkal és a nem állami szereplők által okozott tengeri fenyegetésekkel, továbbá hogy a résztvevők aktívan vegyenek részt a tengeri környezet és az erőfeszítések megőrzésében.
Az interneten megtartott egyeztetésen azonban más ajánlások is elhangzottak, amelyek közül kiemelkednek Pham Minh Chinh vietnami miniszterelnök javaslatai. Vietnam egyébként az elmúlt években különösen aktív volt a tengerjogi kérdések megoldásában, mert maga is vitában áll Kínával a Paracel- illetve a Spratly-szigetek feletti ellenőrzés kérdésében. A vietnami politikus szerint az elmúlt időszakban a tengereken folyamatosan szembe kellett nézni a hagyományos és nem hagyományos biztonsági kihívásokkal, melyek közül kiemelkedik a terrorizmus és a szervezett bűnözés, amely egyre összetettebbé válik. De ugyancsak megkerülhetetlenné vált az éghajlatváltozás, a tengerszint emelkedése és a tengeri környezet szennyezése, különösen a műanyag hulladékok és a tengeri ökoszisztéma pusztulása miatt is. A vietnami politikus azonban kiemelte azt is, hogy a tengereken a nemzetközi jogot sértő egyoldalú lépések – legyen szó fenyegetésekről vagy erőszak alkalmazásáról – fokozták a feszültséget és ez alapvetően meghatározta a tengerbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket.
Ezért a politikus azt javasolta, hogy az államok és a nemzetközi szervezetek növeljék a tengerbiztonsággal kapcsolatos tudatosságot, amihez forrásokat is rendelkezésre kell bocsátani a számukra. Emellett a vietnami vezetés arra is javaslatot tett, hogy a tengerbiztonságot globális kérdésként kezeljék, ennek érdekében pedig szorosabban működjenek együtt a tagországok olyan hálózatok megteremtésével, amelyet az ENSZ koordinálásával. Ez magába foglalná az információk és a tapasztalatok megosztását, illetve olyan közös lépéseket, amelyekkel időben kezelhetők lennének a közös kihívások. Továbbá a politikus szorgalmazta, hogy tartassák be az UNCLOS-ban foglalt jogi kötelezettségeket oly módon, hogy tiszteletben tartják az érintett államok szuverenitását, érdekeit és törvényes gazdasági tevékenységeit.
A hétfői ülés eredményeként fogalmazták meg az elnöki nyilatkozatot, amelyben az ENSZ BT tagjai megerősítette az UNCLOS elsődlegességét a tengerbiztonsági kérdésekben, és felszólították a tagállamokat, hogy fontolják meg az ENSZ Határokon átívelő Szervezett Bűnözés elleni Egyezményének (UNTOC) ratifikálását. Emellett a dokumentum felhívja a figyelmet arra is, hogy a jövőben jóval több erőfeszítést kell kifejteniük a tagországoknak, hogy megakadályozzák a tengeri kábítószer- és embercsempészetet, a kalózkodást és a terrorcselekményeket. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának keretében szervezett mostani ülést így valószínűleg számos további tárgyalás követi majd, amelyek tovább erősítik az államközi együttműködést a tengerbiztonsági kérdésekben.
