Hogyan hathat az orosz választás a háborúra?

Ukrán mentőegységek dolgoznak egy rakétatámadás helyszínén Odesszában 2024. március 15-én (Fotó: AFP via Europress)

Habár az orosz elnökválasztás kimenetelét nem volt nehéz megjósolni, akörül már jóval több a talány, hogy miként hat Vlagyimir Putyin, a hivatalos adatok szerinti igen magas támogatottsága az ukrajnai háború menetére. Szakértők az elmúlt két év során többször felvetették, hogy az orosz vezetés többek között azért nem rendeli el az általános mozgósítást, mert az negatív hatással lenne Putyin népszerűségére. Most viszont a Kreml számára az elsöprő első fordulós győzelem Putyin legitimitásának új jelét adja, és azt üzeni, hogy az Ukrajna elleni háborút teljes mértékben támogatja a nép és szabad kezet ad az elnöknek. Noha ez most elviekben növelhetné az általános mozgósítás valószínűségét, a harctéri helyzet azonban ennek most inkább ellene hat. Ismeretes: a nyári ukrán ellentámadás kudarca, illetve Avgyijivka elfoglalása után egyértelműen Oroszországé lett a kezdeményezés, így a donyeck megyei város bevétele után több falut is elfoglaltak az orosz erők. Eközben délen és északkeleten szintén az oroszok diktálják a tempót, vagyis egyelőre nincs sok oka Moszkvának arra, hogy általános mozgósításban gondolkodjon. Így az elkövetkező időszakban nem valószínű, hogy Oroszországban általános mozgósítást hirdessenek.

Az orosz adatok szerint a szavazatok 87,29 százalékát kapta meg Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő a jegyzőkönyvek 99,75 százalékának feldolgozása után.

Az persze más kérdés, hogy a közölt eredmények mit üzennek Ukrajna kapcsán a Nyugatnak, ahol most világossá válhatott, hogy egyelőre semmi jele annak, hogy Oroszország belefáradt volna a háborúba. 

Balázs Péter korábbi külügyminiszter lapunknak a választás kapcsán azt mondta, hogy leginkább előre megkoreografált politikai színjátéknak lehetne nevezni, egyébként korábban is mindig így történt. Az előre borítékolható eredmény pedig azt mutatja, az orosz elnök továbbra is szilárdan ül a nyeregben. Így nem nagyon lehet arra számítani, hogy bármiben is változik politikája, azaz jó eséllyel folytatódik a háború. Ugyanakkor felvetette azt is, hogy egyre inkább kiderül, fogyatkozóban vannak az emberek, a fegyverek, illetve gyakorlatilag két éve állóháborúról beszélhetünk. Szent-Iványi István pedig arról beszélt, hogy korábban soha nem lehetett olyan mértékű szembenállást tapasztalni, mint most. Voltak Molotov-koktélos támadások, sok helyütt széttépték, felgyújtották, tintával öntötték le a szavazólapokat, több kibertámadás érte a választási rendszert. Vagyis sokkal nagyobb az ellenkezés a jelenlegi rendszerrel, mint amit a hivatalos kommunikáció sejteni engedne.

„Meddig feszíti Orbán a húrt a nagy oroszbarátsággal?”
Hajdú Péter

„Meddig feszíti Orbán a húrt a nagy oroszbarátsággal?”

Előre megkoreografált politikai színjáték volt az orosz voksolással a volt külügyminiszter szerint.