A péntek délutáni virtuális NATO-csúcson a vezetők felszólították Oroszországot, hogy „hagyja abba ezt az értelmetlen háborút” és vonja ki minden erejét Ukrajnából. Úgy fogalmazták, hogy az Ukrajna elleni invázió „az euro-atlanti biztonságot fenyegető legsúlyosabb veszély évtizedek óta”.
A 30 NATO-tagállam közös nyilatkozatban ítélte el az orosz inváziót Ukrajnával szemben. „A világ Oroszországot, valamint Fehéroroszországot fogja felelősségre vonni tetteikért. Felszólítunk minden államot, hogy fenntartások nélkül ítélje el ezt a lelkiismeretlen támadást. Senkit sem szabad megtévesszen az orosz kormány hazugságáradata” – áll a katonai szövetség állam- és kormányfői által aláírt dokumentumban.
A pénteki virtuális csúcstalálkozóra meghívták a semleges Finnországot és Svédországot is. A magyar miniszterelnök személyesen vett részt a találkozón, Brüsszelben. A tagállamok kijelentették, hogy „Putyin elnök döntése, hogy megtámadja Ukrajnát, szörnyű stratégiai hiba, amiért Oroszország súlyos árat fog fizetni mind gazdaságilag, mind politikailag az elkövetkező években”.
A NATO-szövetségesek kötelezettséget vállaltak arra, hogy továbbra is politikai és gyakorlati támogatást nyújtsanak Ukrajnának. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megemlítette, hogy a NATO folyamatosan segíti az ukrán erőket például légvédelmi fegyverekkel, de más katonai eszközökkel is. „Megerősítjük megingathatatlan támogatásunkat Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett, nemzetközileg elismert határain belül, beleértve felségvizeit is. Ez az elvi álláspont soha nem fog megváltozni” – ígérik a szövetségesek.
Ugyanakkor a NATO megerősítette saját védelmét is. Több ezer katonát telepítettek a keleti tagállamokba, több mint száz sugárhajtású repülőgép áll készenlétben több mint 30 különböző helyen és több mint 120 hadihajó cirkál a különböző tengereken, közöttük három repülőgép-anyahajó. A vezetők tájékoztatást kaptak arról, hogy aktiválták a NATO védelmi terveit, hogy felkészüljenek a váratlan eseményekre és biztosítsák valamennyi tagállam területét, ideértve a gyorsreagálású erők bevonását is. Jens Stoltenberg Oroszország lakosainak is átadta az állam- és kormányfők üzenetét: „A Kreml Ukrajna elleni háborúja nem teszi Oroszországot biztonságosabbá, Oroszországot nem fogják jobban megbecsülni a világban és ez nem vezet jobb jövőhöz gyermekeik számára.”
Mint megírtuk, pénteken Személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter kapcsán is fogadott el szankciókat az Európai Unió külügyminisztereinek tanácsa.
A háborúról szóló folyamatos tudósításunkat ITT olvashatja el.
