Csak az esetek 10-20 százalékában volt úszható minőségű a Szajna vize

Csak az esetek 10-20 százalékában volt úszható minőségű a Szajna vize

Szajna (Fotó: Flickr, Jorge Láscar)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Nemzetközi Bokszszövetség (IBA) és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) az elmúlt hetekben az algériai ökölvívó, Imane Khelif ügyében hadakozott egymással. Az orosz vezetésű IBA a saját korábbi nemiségi vizsgálatára hivatkozott, melynek technikai részleteiről viszont nem sokat tudni. Sokan joggal is vetették fel, hogy kérdéses, mennyire bízhatunk meg látatlanul az IBA korábbi tesztjében, egyáltalán számításba kell-e azt venni. Hasonló volt a helyzet a párizsi olimpia szervezőivel is, amikor a Szajna vízminősége került szóba. Az elmúlt hetekben szintén sok szó esett arról, mennyire számít szennyezettnek a francia folyó, és veszélyben vannak-e kitéve azok a sportolók, akik bemerészkednek a vízbe. Bár összességében kielégítő minőségűnek ítélték a Szajnát, a gyakorlat mégis azt mutatta, hogy nem volt veszélytelen a bemerészkedés. Fábián Bettina nyílt vízi úszó azután került kórházba, hogy ötödik helyezést ért el a Szajnában rendezett versenyen. A 19 éves sportoló rosszul lett, hányt és be is lázasodott, hasonlóképp egyébként a német Leonie Beckhez. Nagy a valószínűsége, hogy mindketten benyeltek valamit a folyóban, Fábián pedig ezért infúziós kezelésre szorult.

A Franceinfo néhány nappal ezelőtt arra jutott, hogy elsősorban a vizsgálatok átláthatatlanságával volt probléma, a víz minőségéről szóló elemzésekhez képtelenség volt hozzáférni. A Mediapart augusztus 7-én közzétett elemzése szerint ugyanis a folyó a kérdéses időszakban csak az esetek 10-20 százalékban volt megfelelő minőségű az úszáshoz. A hivatalos szervek eközben eddig igyekeztek nyugtatni mindenkit, viszont nem közölték a módszertant és a kutatásokat, így nem lehetett tudni, mi alapján dönthető el, hogy a Szajna végül is úszható-e vagy sem. A független kutatók sem férnek hozzá a vizsgálatokhoz, a párizsi vezetés és Ile-de-France egészségügyi hivatala egyaránt nem tették közzé azokat.

Bár nyár eleje óta a folyó vizét harmincöt különböző mintavételi helyen vizsgálták, de ezek közül csak négy helyezkedett el az olimpiai helyszínen. A L’Equipe szerint június 1-je óta naponta kétszer végeztek elemzéseket, de az eredményeket nem vagy csak részben hozták nyilvánosságra. Párizs városa június óta adott ki heti jelentéseket Météo de la Seine címmel, viszont csak részleges adatokat közöltek, ezeket is egy hét késéssel. Az olimpia rajtjától fogva pedig ez a heti értesítő is megszakadt. A Franceinfóval azt közölték, hogy a játékok ideje alatt az olimpiai helyszíneken végzett tesztek eredményeinek közzététele a verseny szervezőinek hatáskörébe tartozik.

A probléma persze nem új keletű, a Szajna minősége nem a párizsi olimpia idejére vált kérdésessé, de épp ezért lett is volna idő többet készülni a vizsgálatokra, illetve biztonságosabb körülmények között szervezni a versenyt. A Franceinfo szerint ha valaki francia vízben szeretne úszni, a Regionális Egészségügyi Ügynökség (ARS) szakvéleményét kérheti. Már csak emiatt is Ile-de-France régió prefektúrája volt felelős a válaszért. A csatorna kérésére az ARS mégsem volt hajlandó kiadni, milyen egészségügyi tanácsok születtek végül. Eközben a Franceinfo szerint az kiderült már, hogy a 2023 augusztusában megrendezett triatlonversenyen végzett tesztek során nem tartották be az ARS ajánlásait. Az atléták számára két napig engedélyezték az úszást a meghatározott küszöbérték mellett. Végül viszont az ajánlást nem tartották be. A párizsi városháza képviselői tavaly júliusban pedig úgy vettek részt egy Szajna-úszáson, ráadásul Anne Hidalgo polgármester szeme láttára, hogy erre az eseményre kedvezőtlen ajánlást tett közzé az ARS.

A csatorna szerint problémát jelent az is, hogy a témához értő kutatók nem tudják megfelelően megítélni a kérdést, ezért nem is képesek kellően átgondolt döntést hozni. A Sorbonne kutatója, Jean-Marie Mouchel például azt mondta, kizárólag a saját statisztikai modelljeire tud hivatkozni, de meggyőződése, hogy bizonyos vízi részeken a jövőben csak minden második nap fog úszhatónak számítani. De sietett hozzátenni, hogy ezt némiképp önkényesen mondja, mert nincs hozzáférése a hivatalos adatokhoz. A Mediapart szerint pedig mások, akik értenének a kérdéshez, inkább nem nyilvánulnak meg, bizonyos esetekben azért, mert nem is nyilatkozhatnak. Ez a helyzet például a párizsi önkormányzati cég, az Eau de Paris munkatársaival. A főváros hivatala viszont a Franceinfo megkeresésére úgy nyilatkozott, teljesen normális, ha egyes hivatali dolgozók más illetékesekhez kötelesek irányítani az érdeklődőket.