Rendkívüli ülést tartott az Európai Parlament külügyi bizottsága, ahol rendkívüli eseménynek lehettek tanúi a képviselők: meghallgathatták Szvjatlana Cihanouszkaját (oroszosan Szvetlana Tyihanovszkaja), a belorusz elnökválasztás ellenzéki jelöltjét, aki az augusztus 9-i voksolást követően tulajdonképpen elmenekült hazájából. Azóta Litvániában van, ezúttal is onnan, a balti állam fővárosából, Vilniusból jelentkezett be és mondott angolul beszédet.
Cihanouszkaja hangsúlyozta, hogy jelenleg Fehéroroszországban illegálisan vannak börtönben az emberek, a hatalom megtorlásainak köszönhetően legalább hat ember meghalt és nagyon sokan eltűntek. Úgy fogalmazott, hogy az ország történetében példa nélküli a tüntetéssorozat, ahol már több mint 200 ezer ember van az utcákon, és a politikus szerint ez is bizonyítja, hogy „Belarusz felébredt, mi vagyunk a többség”.
Cihanouszkaja következetesen forradalomról beszélt, amikor a belorusz eseményeket jellemezte. Azt is elmondta, hogy „nem geopolitikai forradalom zajlik, a mozgalom nem oroszellenes vagy oroszpárti, nem EU-ellenes vagy EU-párti, hanem egy demokratikus forradalom”. Kiemelte, nem erőszakos, hanem békés eszközökkel szeretnének fellépni céljaik eléréséért, ami a teljes szabadság kivívása.
– A nép nem adja fel, nem tört meg, ezt mutatják az elmúlt hetek eseményei – mondta Cihanouszkaja. Köszönetét fejezte ki az európai politikusoknak a támogatásért, de egyúttal a világ összes országának felhívta a figyelemét Fehéroroszország területi integritásának tiszteletben tartására. Azt is leszögezte, hogy Belarusz Európa része minden szempontból és így is tekintenek magukra. – Belarusz jobbat érdemel, Európa jobbat érdeme – tette hozzá. A jelenlegi helyzetből kivezető utat azonban ő sem látja tisztán, szeretne nemzetközi szervezeteket bevonni a folyamatba. – Készek vagyunk a tárgyalásra, az átmeneti időszakra létrehoztuk a Nemzeti Konzultációs Tanácsot, ez ellen azonban a hatalom megfélemlítéssel lépett fel – emlékeztetett az utóbbi napok fejleményeire.
Szvjatlana Cihanouszkaja nagy tapsot kapott.
A belarusz ellenzéki politikus beszédében nem kért semmit az európai politikusoktól, igyekezett egyenlő távolságot tartani az EU-tól és Oroszországtól is. Nem voltak ilyen tartózkodóak a külügyi bizottság képviselői, akik nagyon sokszor említették meg Oroszország szerepét és befolyását ebben az ügyben. Ezzel együtt tulajdonképpen kivétel nélkül mindenki támogatásáról biztosította a belarusz megmozdulások résztvevőit, követelték a politikai foglyok szabadon bocsátását, az erőszak beszüntetését és a tisztességes közélet feltételeinek megteremtését. Ezt nagyban elősegítette, hogy az EP hat politikai frakciója közül öt ebben a szellemben fogadott el még korábban egy politikai nyilatkozatot. Ezt a dokumentumot csak az EU-kritikus, szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia képviselői nem írták alá, amelynek tagjai többek között az olasz Lega (Salvini pártja), a holland Szabadságpárt (Geert Wilders pártja) és a belga Flamand Érdek pártja, valamennyien Orbán Viktor és a Fidesz európai szövetségesei.
Az EP külügyi bizottságában a politikusok szankciókat szorgalmaztak azokkal szemben, akik részt vettek az fehérorosz választások elcsalásában, majd az azt követő megtorlásokban, illetve sokan szólaltak fel új és tiszta választások megtartása érdekében. Itt azonban nagyjából elérkezünk az EU lehetőségeinek határaihoz. Ugyanakkor félő, hogy sem a politikai nyomásgyakorlás, sem az esetleges beutazási tilalmak vagy bankszámlák befagyasztása nem jelent komoly érvágást Lukasenka rendszere számára. Nagyobb hatása lenne az uniós finanszírozás beszüntetésének, vagy az importtilalomnak, ezzel azonban az EU a szabadságáért küzdő fehérorosz népet is sújtaná.
