Egy évtizede, hogy lázban tartotta a világot egy dán politikai dráma. A Borgen című sorozat itthon sajnos nem kapott akkora figyelmet, mint más országokban, pedig számunkra különösen érdekes lehet a széria, hisz az abban megjelenített alkotmányos királyság nyolcpárti politikája olyan, itthon egzotikus fogalmak körül szerveződik, mint a konzervatív–liberális koalíció, a szövetség, a kompromisszumkeresés, a párbeszéd és az értékelvű stratégia.
A Borgen – azaz vár – a koppenhágai Christiansborg-palotára utal, mely a XVIII. század végéig a királyok otthonaként szolgált, de ma is a hatalom központjaként funkcionál. Itt van a miniszterelnöki hivatal, a legfelsőbb bíróság, és itt ül össze a parlament (Folketinget) is. E helyen játszódik a Borgen, mely 2010- ben előrevetítette a dán politika jövőjét: a sorozat ott indul, hogy megválasztják Dánia első női miniszterelnökét, Birgitte Nyborgot (Sidse Babett Knudsen), egy évvel a sorozat bemutatója után a valóságban is női vezetője lett a skandináv államnak, Helle Thorning-Schmidt személyében.
Bár fiktív pártok tűnnek fel a sorozatban, mégis hitelesen jelenítik meg a dán politikai palettát. Az egyes epizódokban pedig egy-egy aktuális társadalmi problémára reflektálnak a bevándorlástól a prostitúción át a klímavédelemig. Politikai játszmák, taktikázások és hatalmi törekvések alakítják a sorozat menetét, de egy dán tévécsatorna és egy revolverlap szerkesztőségének életébe is bepillantást enged, megmutatva, hogy a nyilvánosság ereje és a politikai érdekek miként kerekednek felül olykor egymáson.
A Borgen azonban nemcsak ettől olyan erős: a dán filmes látásmód empátiájával tárja a néző elé, hogy a politika és a média milyen hatással van az egyes szereplők egyéni sorsára. A skandináv filmek, sorozatok sajátja az őszinte, valósághű színészi játék, és nincs ez máshogy a Borgen esetében sem, minden színész annyira természetesen van jelen, hogy néha észre sem vesszük, csak fikciót nézünk.
Birgitte Nyborg bár miniszterelnökként három év kormányzás után megbukott, de új pártjával, immár külügyminiszterként sikerül újra bekerülnie a parlamentbe. Három évad után itt ért véget a sorozat 2013-ban, a Netflix azonban elkészítette a negyedik felvonást, amelyben nemcsak Sidse Babett Knudsen, de a mindenre eltökélt újságírót, Katrine Fønsmarkot játszó Birgitte Hjort Sørensen is visszatért a képernyőre, méghozzá a legfontosabb dán tévétársaság hírszerkesztőségének vezetőjeként.
A dán fennhatóság alatt álló Grönlandon olajat találnak, ami talán épp olyan hatással lehet a dán társadalomra, mint Norvégiában az Ekofisk olajmező, amely a nyolcvanas évek óta a jóléti társadalom biztosítéka. Noha a dánok aláírták a párizsi megállapodást, mely szerint 2050-re szén-dioxid-semlegessé kéne válniuk, a grönlandi olajmezők nyeresége sokkal csábítóbb.
Míg Birgitte Nyborg a környezetvédelem és az éghajlatváltozás hatásainak csökkentését tartja szem előtt, miniszterelnöke, Signe Kragh (Johanne Louise Schmidt) és szövetségesei a grönlandi fosszilistüzelőanyag-fúrások gazdasági előnyeit szeretnék kihasználni. Mindeközben a grönlandi politikusok a Dániától való függetlenség biztosításának eszközét látják az olajban.
Nemcsak Dánia és Grönland, de Birgitte karrierje szempontjából is komoly politikai válság következik be: tiszteletben tartja pártja elveit, és kockáztatja a kabinettől való elszakadást, vagy inkább hátat fordít a párt ígéreteinek, hogy hatalmon tartsa a kormányt és ezzel külügyminiszteri posztján maradjon?
Ezzel a témafelvetéssel a széria napjaink legfontosabb és a háború miatt minden korábbinál égetőbbé vált kérdésére is választ keres: a gazdasági előnyökért feláldozható a környezet?
A kastély (Borgen) dán sorozat, Netflix, 2022
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/24. számában jelent meg június 10-én.
