Az Alexandra könyvesbolthálózatban forgalmazott könyvek „igen nagy részének” valóban a közelébe sem engedik a 18 éven aluliakat, de a Libri és a Líra nem ennyire szigorú az úgynevezett gyermekvédelmi törvény rendelkezéseinek értelmezésében – derünk ki a Magyar Hang körkérdéséből.
„Könyvesboltunkból nem tessékeltek ki egyetlen kiskorú gyermeket sem, mert a felnőtt témájú könyveket is meg akarta nézni. Valótlan az az állítás, hogy a kiskorú gyermeknek csak a gyermekirodalmat engedték megnézni” – írta lapunknak válaszolva az Alexandra kiadó ügyvezetője. Matyi Alexandra arra reagált így, hogy hétfő reggel Hadházy Ákos posztja úgy járta be az országos sajtót, hogy egy 15 éves gyereket kiküldtek a kiadó budapesti, Ázsia centerben található boltjával, mivel belenézett volna a felnőtt irodalmi kínálatba. A képviselő egy hozzáforduló szülő panaszait és az Alexandra ügyfélszolgálatának válaszát osztotta meg a nyilvánossággal, a levelezésből pedig kiderült: bár kitessékelésről tényleg nem volt szó, a fiatalt nem engedték az őt érdeklő könyvek közelébe.
Az olvasás tiltott gyümölcse
Matyi Alexandra a Magyar Hangnak hangsúlyozta: az Alexandra csak a gyermekvédelmi törvény passzusainak akar megfelelni. Ami kimondja, hogy a 18 éven aluli vásárlók bizonyos, számukra tiltott tartalmakat nem ismerhetnek meg. Az ügyvezető levele szerint két ilyen könyvtípust is megkülönböztetnek boltjaikban: a gyermekeknek szánt, ám jogszabály által tiltott köteteket fóliázzák, a felnőtteknek szóló, kiskorúak számára tiltott tartalmú könyveket pedig címkézik, ezek közelébe sem engednek kicsiket.
A boltban megállított, 15 éves fiatal egy ilyen „tiltott gyümölcsbe” szeretett volna belekóstolni, az eladó pedig udvariasan, de megállította – írta Matyi Alexandra. Az ügyvezető szerint ez nem jelenti, hogy minden felnőtt irodalomról elzárták volna, nyugodtan válogathatott volna tovább.
Érthetetlen szabályozás, túlbuzgó megoldások
Az Alexabdra ügyfélszolgálata egyébként azt írta a reklamáló szülőnek, hogy „a nem egyértelmű szabályozás miatt” kénytelenek voltak olyan intézkedéseket bevezetni, melyeket értelmezésük szerint a jogszabályok betartása feltétlenül szükségessé tesz. „A jogszabályok egyértelműen előírják azt, hogy a 18 éven aluli gyermekek számára bizonyos tartalmak elérhetővé tétele tilos. Úgyszintén előírják, hogy az ilyen tartalmakat hordozó termékek a többi terméktől elkülönítve, csak zárt csomagolásba forgalmazhatók. Az Alexandra boltokban fóliázva, elkülönítve, és jelöléssel ellátva helyeztük el azon könyveket, melyek a gyermekek számára készültek, és a jogszabály által tiltott tartalmakat hordoznak. Úgyszintén feliratozva jelöljük azon könyveket, melyek nem a gyermekek számára készültek, de tartalmuk miatt azokat kiskorúak számára nem szabad elérhetővé tenni. Sajnálatos, hogy a forgalmazott kiadványaink igen nagy része beleesik ezen kategóriákba. Levelében foglaltakat átgondolva munkatársainkkal ismételten egyeztetjük a követendő helyes eljárást.”
A gyermekvédelmi, avagy homofób törvény értelmezése garantáltan káoszt szül – véli Nyáry Krisztián irodalomtörténész, a Líra kereskedelmi igazgatója. A könyvforgalmazásra és irodalomra vonatkozó előírások egymásnak is ellent mondanak, így nem meglepő, hogy a könyvpiac szereplői sokféleképpen, néha akár túlzóan próbálnak megfelelni. Ez azonban nem a kereskedő, végképp nem a boltvezető hibája, hanem a törvényalkotóé – húzta alá Nyáry.
A Líránál például úgy tekintik, hogy a felnőtteknek szóló kínálatban nem kell fóliázni, címkével ellátni az LMBTQ-témát és „öncélú szexualitást” tartalmazó köteteket – a gyermek-és ifjúsági irodalom esetében azonban használják ezeket a figyelemfelhívó jelzéseket. „Azt továbbra sem korlátozzuk, hogy egy kiskorú belelapozhasson a felnőtt irodalomba, vagy éppen ilyen könyvet vegyen, hiszen a törvény végrehajtási rendelete sem tér ki erre a lehetőségre” – mondta Nyáry Krisztián.
Ugyanígy, azaz megengedően jár el a legnagyobb hazai könyvkereskedő, a nemrég az MCC tulajdonába került Libri is. „A Libri nem korlátozza, hogy ki térhet be hozzájuk, az olvasók szabadon böngészhetnek a boltokban megtalálható több ezer cím között, és meg is vásárolhatják azokat” – írta kérdésünkre Bistey Attila, a Libri csoport sajtóreferense. A gyermekirodalom esetében a Librinél is alkalmazzák a fóliázás módszerét, arról azonban nincs pontos adatuk, hogy hány kötetre került védőbevonat. Erről folyamatosan egyeztetnek a kiadókkal, mivel – homofób törvényben amúgy nem is nevesített – kiadói oldal kell eldöntse, hogy egyes könyveiket milyen kategóriában, címszóval szeretnék forgalmazni.
12 milliót ért a meleg szerelemi viszony bemutatása
A közelmúltban egyébként a két konkurens kereskedő komoly bírságot kapott a törvény megsértése miatt: a Librit egymillió forintra büntették a Mesék lázadó lányoknak című mesekönyv fólia nélküli forgalmazása miatt – a könyv 100 rendkívüli nő és történelmi személyiség életét mutatja be, köztük egy transznemű nőét is. A Líra pedig a Heartsopper–Fülig beléd zúgtam című képregény jelölés nélküli forgalmazása miatt kapott rekordnagyságú, 12 milliós bírságot – itt egy diákok közötti meleg szerelmi viszony bemutatása miatt büntettek, bár a képregény maga távolról sem volt pornográf tartalmú.
Mindkét kereskedő fellebbezett a bírság ellen, ám a Libri így is befizette az egymilliós összeget (cikkem korábbi verziójában tévesen azt írtam, hogy a Libri ezt nem tette meg. A hibáért elnézést kérek - K. T.)„Mi két beadványt is indítottunk: az egyikben a büntetés tényét és mértékét kifogásoltuk, a másikban azt kértük, hogy a bírság behajtását függesszék fel a bírósági eljárás végéig. Mindkét keresetünket elfogadták, ám sejthetően hosszú idő múlva derül ki, hogyan dönt majd az ügyben eljáró testület” – mondta most a Magyar Hangnak Nyáry Krisztián.
