Haumann Péter halálával tizenegyre csökkent a Nemzet Színészeinek a száma, ezért szerda délelőtt a helyére Balázsovits Lajost, Balázs Béla-díjas magyar színművészt, színházi rendezőt és színiigazgatót, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját választották meg.
Június 22-én, szerdán 11 órakor a Nemzeti Színházban találkoztak a Nemzet Színészei a színház igazgatói irodájában: Almási Éva, Bodrogi Gyula, Cserhalmi György, Lehoczky Zsuzsa, Molnár Piroska, Szacsvay László és Tordy Géza. Csomós Mari, Jordán Tamás, Király Levente és Máthé Erzsi személyesen nem tudtak jelen lenni, ezért ők telefonon kapcsolódtak be a választásba, melynek értelmében Balázsovits Lajos a Nemzet Színésze cím új birtokosa. A döntésüket közel 40 perces tanácskozás után hozták meg – olvasható a Nemzeti Színház honlapján.
A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik betöltötték a 62. életévüket; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltöttek . Ha a cím egy viselője meghal, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással választ új színészt. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, legfeljebb tizenketten viselhetik, akik életük végéig havonta nettó 630 ezer forint juttatásban részesülnek.
Balázsovits Lajos 1946. december 4-én született Nagykanizsán. Középiskolásként, szülővárosában a Landler Jenő (ma Batthyány Lajos) Gimnázium, Harkány László vezette színjátszókörében kezdett el színházzal foglalkozni. 1965-ben nyert felvételt a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, ahol 1969-ben szerzett diplomát. Azt ezt követő években többször is szerepelt a Madách Színház előadásaiban, majd az egyetem elvégzése után 1969-ben csatlakozott is az előbb említett színház társulatához. 1974-től a Vígszínház, majd 1979-től a Mafilm társulatát erősítette. 1982-től 1990-ig ismét a Madách Színház művésze. 1991-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1992-től 2012-ig pedig a budapesti Játékszín igazgatója volt. Felesége Almási Éva színésznő; lányuk Balázsovits Edit színésznő.
Még főiskolásként kezdett filmezni: pályakezdőként lett Jancsó Miklós állandó színészeinek egyike. Makk Károly Isten és ember előtt című drámájában Zoltánt, az orvost játszotta, aki beleszeret egy görög emigráns lányába, ám kapcsolatuk tragédiába torkollik. Mészáros Márta Holdudvar című alkotásában a számító Istvánt, a népszerű énekesnő, Kovács Kati által megformált hősnő vőlegényét alakította. Az 1950-es évek törvénysértéseit elsők között feltáró Sára Sándor-filmben, a Feldobott kőben Pásztori Balázs szerepét játszotta, aki vidéken szembesül a hatalom embertelenségével. Ezen kívül epizódszerepet formált meg Makk Károly impresszionista stílusú remekében, az Egy erkölcsös éjszaka című filmben: ő játszotta a Carla Romanelli által alakított prostituált újságíró-szerelmét. 1978-ban Balázsovits csatlakozott a MAFILM színésztársulatához. A Filmgyár azzal a céllal hozta létre ezt a csapatot, hogy a legfoglalkoztatottabb művészek az oly sok problémát jelentő színházi egyeztetések nélkül, közvetlenül a filmrendezők rendelkezésére álljanak. Az 1990-es évektől kezdve Balázsovits elsősorban a színház világára koncentrál: színiigazgatói ténykedése miatt – ami mellé olykor színpadi rendezések és szereplések is társultak – kevesebb filmszerepet vállalt. Jancsó Miklós felkéréseit azonban ekkor sem utasította vissza: Isten hátrafelé megy (1991), Kék Duna keringő (1992), A mohácsi vész (2004), Ede megevé ebédem (2006) című filmjeiben is játszott.
