Brutálisat bukhat idén a zeneipar, csak jogdíjakból 3,5 milliárd euró lehet a visszaesés
A 2019-es Sziget üres nagyszínpada a fesztivál nyitása előtt rendezett sajtóbejáráskor (Fotó: Penke Bence/Ígéretes titánok)

Az előrejelzések szerint idén akár 35 százalékkal is visszaeshetnek a zenei jogdíjbevételek világszerte, ami 3,5 milliárd eurós kiesést jelenthet – állapította meg éves, globális jelentésében a közös jogkezelőket tömörítő nemzetközi szervezet. „A párizsi székhelyű CISAC éves összegző dokumentuma mindig az előző évi adatokat tartalmazza, a most publikált előrejelzéseket a koronavírus-járvány hatásai miatt tették közzé” – közölte a hazai jogkezelő, az Artisjus zeneipari szakmai blogján, a Dalszerzőn.

Az MTI által is idézett jelentés szerint 2019-ben a beszedett jogdíjak összege 7,8 százalékkal 10,1 milliárd euróra nőtt. A legtöbb jogdíj, a teljes bevétel 37,3 százaléka továbbra is a televíziós és rádiós felhasználások után keletkezett. Az idei évre vonatkozó előrejelzések azonban azt mutatják, hogy a televíziós reklámbevételek 2020-ban az előző évihez képest 12 százalékkal esnek vissza, és ez a bevételekkel arányosan számított zenei jogdíjakra is hatni fog. A tévés iparágat különösen rosszul érintette a nagy sportesemények elmaradása, hiszen ezek szüneteiben magas díjakat tudnak kérni a hirdetésekért.

A második legnagyobb terület az élő és háttérzene, ami az összes beszedett jogdíj 27,7 százalékáért felel. Ez az a terület, ahol a legnagyobb, akár 80 százalékos visszaesésre lehet számítani. Elmaradtak a koncertek, fesztiválok, és bezártak azok az éttermek, üzletek, ahol háttérzene szól (és a jogkezelők jellemzően elengedték vagy jelentősen csökkentették a jogdíjakat). Sok szervező cég, bolt, étterem tönkre is mehet.

Ahogy arról még tavasszal írtunk, a Music Hungary és a Hétfa Kutatóintéze felmérése szerint a teljes magyarországi fesztiválszezon elmaradásával a magyar zeneipar és a hozzá kapcsolódó vendéglátás kiesése hozzávetőleg 55–60 milliárd forintos bevételkiesést jelent. A legrosszabb előrejelzések szerint idén Magyarországon a teljes kiesés akár elérheti az éves hazai GDP 0,95 százalékát – a 442,72 milliárd forintot. Sokak szerint az ágazatnak „nyújtott” segítség elégtelen, raktárkoncertekkel nem lehet megmenteni a világot.

A digitális előfizetés továbbra sem megváltás

A CISAC friss felmérése szerint egyébként tavaly a digitális bevételek nőttek leginkább, 27,5 százalékkal 2018-hoz képest, így ez a terület az összes jogdíj 20,5 százalékáért felelős. A digitális szolgáltatók a legkevésbé kitettek a járvány hatásának, egy előrejelzés szerint év végére 450 millió stream előfizetőre lehet számítani. Ezen jogdíjak emelkedése azonban nem képes ellensúlyozni más források visszaesését. A jelentés úgy fogalmaz: az interneten „az alkotók munkáját még mindig nem becsülik meg eléggé”.

A fő jogdíjforrások közül a CD- és videóeladások utáni jogdíjak a teljes összeg 6,4 százalékát teszik ki, és viszonylag stabil az értékük (1,1 százalékkal esett vissza egy év alatt); a magánmásolási díj úgy tette ki a globális jogdíjösszeg 3,7 százalékát, hogy csak 31 országban tudtak ilyen jogdíjat beszedni a jogkezelők.

A járvány miatt a csőd szélén a koncert- és fesztiválpiac, itt az idő, hogy a NER bekebelezze az iparágat
Magyar Hang

A járvány miatt a csőd szélén a koncert- és fesztiválpiac, itt az idő, hogy a NER bekebelezze az iparágat

Értelmetlen pénzkidobásnak tűnnek a raktárkoncertek, ami sem a zenészeknek, sem a közönségnek jó, de akad, aki ezekkel is jól jár velük. Állami cégek, és ambiciózus tervek az 5,3 milliárdos projekt hátterében.

Az alkotókat érintő károk enyhítésére sok helyen előrébb hozták bizonyos jogdíjak kifizetését, és különféle támogatásokat, segélyeket is nyújtottak a leginkább érintetteknek. A jogkezelők lobbiztak azért, hogy az egyes kormányok külön mentőcsomagot állítsanak össze a kreatív szektor számára. Több jogkezelő kidolgozta, miként tudja az élőben streamelt koncerteket jogosítani, ugyanakkor a jelentés megjegyzi, hogy ezek az olykor nagy közönség ellenére az alkotók számára jellemzően kevés bevételt hoznak.

Továbbra is a netes gigacégek zsebelik be a profitot

A jelentés előszavát Björn Ulvaeus, az ABBA egykori tagja, a CISAC májusban megválasztott új elnöke jegyzi. Mint kiemeli, az alkotók a válságban bebizonyították, hogy innovatív és rugalmas emberek, illetve az is kiderült, mekkora társadalmi igény van a munkájukra: a művészet segít a nehéz idők átvészelésében. „A rugalmasság, a vállalkozókedv és a társadalmi szolidaritás nem elegendő. Ahhoz, hogy kilábaljunk a válságból, a kormányokhoz kell fordulnunk. Nemcsak a segélycsomagokról van szó, bár azok is nagyon fontosak voltak, hanem arról, hogy a jogalkotóknak meg kell oldaniuk azokat a strukturális problémákat, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák az alkotókat” – fogalmaz Ulvaeus.

A CISAC-elnök reményét fejezi ki, hogy a koronavírus-járvány által okozott válság ráébreszti a politikusokat arra, hogy a kultúra milyen sérülékeny helyzetben van, és arra, hogy gyorsan kell cselekedniük. Mint Björn Ulvaeus kiemeli, bár a digitális világban is az alkotók munkája áll a kreatív iparág középpontjában, mégis méltánytalan módon díjazzák őket. „A járvány alatt a gigacégek részvényesei elképesztő profitot könyvelhettek el az alkotók által létrehozott tartalmak online felhasználásából”.

Szerinte az Európai Unió szerzői jogi irányelve a legjelentősebb lépés abba az irányba, hogy elérjék az alkotók méltányos megbecsülését az online világban. Ezért is kiábrándítónak nevezi, hogy az irányelv esetleges felhígításával az nem lesz képes elérni eredeti célját.