Becslések szerint ma Magyarországon közel százötvenezer ember él autizmussal. Az agy veleszületett fejlődési zavaráért döntően genetikai tényezők és részben az idegrendszert ért károsító környezeti hatások felelnek. Ez az eltérő működés alapvetően nehezíti meg az autisták számára a társas kapcsolatokat, mivel számukra már az is problémát jelent, hogy megértsék a közösség írott és íratlan szabályait, de a nonverbális kommunikáció jeleit, a hasonlatokat és a szóvicceket sem biztos, hogy jól tudják értelmezni. Az autizmus nem betegség, hanem élethosszig tartó állapot, de számtalan megjelenési formája van: vannak olyanok, akik nem is tudják, hogy érintettek, vannak, akiknek érzékszervei túlságosan kifinomultak, így a mások számára banális helyzetekre, hangokra jóval érzékenyebben reagálnak, míg a súlyosabb spektrumzavarral küzdők önállóan nem tudnak létezni, egész napos felügyeletre szorulnak.
Az ő megsegítésükre hozta létre 2006-ban Jaksity György közgazdász, személyes érintettsége okán, az Autistic Art Alapítványt azzal a céllal, hogy Budapesten is legyen egy civil fenntartású lakóotthon, ahova a tizenhatodik életévüket betöltött, és önálló életvitelre képtelen autista fiatalok és felnőttek költözhetnek be, miközben hétköznapjaikat szakemberek kísérik végig, biztosítva számukra a megfelelő gyógypedagógiai ellátást és a személyre szabott fejlesztőterápiát. Hamar kiderült azonban, hogy ilyen szemléletmóddal már több szervezet is létezik, így újrafogalmazták az alapítvány misszióját, és a meglévő, anyagilag viszont nehéz helyzetben lévő intézeteket kezdték el támogatni.
Ezeknek a szervezeteknek egy lakó átlagosan havi négyszázezer forint kiadást jelent, és noha a legtöbbjük családja önrészt fizet, ez az összeg még az állami normával együtt sem fedezi a szükséges költségeket. Az Autistic Art Alapítvány az elmúlt tíz évben közel 300 millió forinttal segítette tizenegy speciális otthon munkáját, de az adománygyűjtésen túl jóval többet is tesz ezekért a fiatalokért. A nonprofit szervezet 2010 óta működteti azt a művészeti programot, amelynek révén az otthonok lakói bemutathatják rajzkészségüket. Mára már mintegy 15 000 darabos rajzgyűjteménnyel rendelkezik az alapítvány, ezzel is felhívva a figyelmet, hogy ezek az önálló életvitelre nem képes autista emberek is tudnak értéket teremteni.
A művészeti program története az első aukcióhoz nyúlik vissza, amikor még kortárs művészeket kértek fel, segítsék az alapítvány munkáját azzal, hogy felajánlják árverésre egy-egy saját műalkotásukat. Így került kapcsolatba az Autistic Arttal Tarr Hajnalka képzőművész, akit annyira megragadott az alapítvány missziója, hogy ellátogatott az egyik miskolci otthonba. Ebben az intézetben sok, az autizmus spektrumzavarban súlyosan érintett fiatal él, olyanok, akik szavakkal nem képesek kommunikálni, így Tarr Hajnalka a rajz segítségével próbált velük kapcsolatot teremteni. Óriási erővel hatottak rá a fiatalok alkotásai, amelyek sokat elárultak az autisták ismeretlen belső univerzumáról.
Így indultak el azok a művészeti foglalkozások, amelyek célja az autizmussal élő alkotók saját vizuális kifejezésének támogatása. – A foglalkozás pozitív hatással van a fiatalokra. Nyugtatja az idegrendszerüket, szorongásaik, dühkitöréseik csökkenek, más fejlesztőterápiába is könnyebben bevonhatók. Olyan izgalmas rajzok kerülnek ki a kezük közül, amelyek valódi művészi értéket képviselnek – mondja Kovács Henrietta, az Autistic Art Alapítvány ügyvezetője.
A program idővel nyilvánvalóvá tette: a művészet a legjobb eszköz arra, hogy láthatóvá váljon a társadalom számára az autizmus. A foglalkozásokon készült rajzokat kiállításokon mutatják be, de a legizgalmasabbak megjelennek az Autistic Art márka termékein, hernyóselyem sálakon, díszszsebkendőkön, pólókon, táskákon, noteszeken, uzsonnástasakon, maszkon, boroscímkéken és bonbonosdobozokon is. Ezeket a termékeket nemcsak a webshopon keresztül lehet megvásárolni, de a hagyományos éves jótékonysági aukción is. Ismert hazai márkákkal és alkotókkal közösen gondolkodnak és terveznek, mint a Müskinn, a KELE Clothing, a Kivibag, a Medence Csoport vagy épp Tomácsányi Dóra divattervező, de együttműködnek neves hazai pincészetekkel is, mint a Gilvesy, a Bolyki, az Etyeki Kúria, a Konyári, a Vylyan, valamint a Cadeau Bonbon Manufaktúrával és az autistákat foglalkoztató KockaCsokival is.
– Aki tőlünk vásárol, nem egy tárgyat, hanem egy világot kap ajándékba. De hogy ez az üzenet ténylegesen eljusson az emberekhez, elengedhetetlen a megfelelő marketing, amely komoly és költséges feladat. Mindent megteszünk azért, hogy az emberek ne sajnálatból vásárolják meg az Autistic Art termékeit, hanem azért a minőségért, amit képviselnek – mondja Kovács Henrietta, aki szerint az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, már itthon is kezdik megérteni az emberek, mit is jelent valójában a segítő vásárlás.
A járvány mindenkit rosszul érintett, ezért is hirdette meg tavaly nyáron az Autistic Art azt a kéthetes online aukciót, amelynek bevételéből nemcsak a lakóotthonokat támogatták, hanem a befolyt összeg egy részét visszaadták a nehéz helyzetbe került magyar kortárs művészeknek és galériáknak, de télen is megtartották a szokásos jótékonysági árverésüket online formában. Ezek az aukciók mintegy 34 millió forintos eredménnyel zárultak, így tavaly 28 millió forintot utaltak az otthonok számára támogatásként. Noha 2021 a járvány miatt még bőven tartogat meglepetéseket, az Autistic Art Alapítványnál nincs hiány tervekből: a jövőben több tematikus online aukciót terveznek, akár évszakokhoz kötődően, de szeretnék bővíteni támogató patrónusaik számát is, és így megerősíteni mikrodonációs vonalukat, illetve új termékek bevezetésén is gondolkodnak.
– Fontos lenne, ha mindenkinek, aki csak megteheti, lenne egy társadalmi ügye, amelyet erejéhez mérten támogat – mondja az ügyvezető. – Nem kell óriási összegekben gondolkodni, még tízezrekben sem, elég ötszáz forint, vagy ezer is. Sok kicsi sokra megy, tartja a mondás, és milyen igaz. Sokan vagyunk, és ez az erő együtt tud hatni. Magam is erre nevelem a gyerekeimet: mindig mondom is nekik, az érintetlen iskolai szendvicsüket, amit csomagoltam nekik ebédre, sose hozzák haza. Keressék meg azt a hajléktalan embert, akinek nagy szüksége van rá, és vigyék oda neki. Segíteni jóval egyszerűbb, mint gondolnánk, ezért sem szabad elhinnünk, hogy mi nem tudunk adni. Környezetünk számos, civil szervezetek által kínált társadalmi ügyet mutat be nekünk. A mi feladatunk és felelősségünk, hogy e palettáról tudjunk és akarjuk választani.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/5. számában jelent meg január 29-én.
