A Természettudományi Múzeum feltehetően megy Debrecenbe, az Országos Széchényi Könyvtár marad a Budavári Palotában, az Iparművészeti Múzeum felújítása pedig azonnal elindul, amint Lázár János ad rá pénzt. Demeter Szilárd filozofikus beszédben mutatta be a tavasszal alapított Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ koncepcióját.
Két közgyűjteményt mutattak be november 25-én, Budapesten, az egyik a Puskás Múzeum volt, amelyet Orbán Viktor nyitott meg. Ezek után vajon érdekel-e még bárkit a másik? Az érintett közel 1700 múzeumi dolgozót mindenképpen: a Magyar Nemzeti Múzeumi Közgyűjteményi Központ (MNM KK) néven, Demeter Szilárd irányításával létrejött kulturális konglomerátum sikerének egyik kulcsa, hogy sikerül-e rendezni a „méltatlan bérek” helyzetét, hogy egy többdiplomás muzeológus ne az átlagbér kétharmadát vihesse haza havonta. A probléma persze ennél jóval összetettebb, hiszen a több mint 40 tagintézményt egyesítő központ működése alapvetően határozza meg a magyar kulturális élet jövőjét, a központ jövőjéről pedig az ország gazdasági helyzetéből következtethetünk. Az MNM KK működési struktúráját ismertető november 25-i sajtótájékoztatón számos részlet napvilágot látott, ám még mindig sok a nyitott kérdés, amelyek közül a legizgalmasabb, hogy Demeter Szilárd vajon mennyi pénzt tud kialkudni a kormánynál.
Ahogy arról a Magyar Hangban is írtunk, Csák János (akkori) kulturális és innovációs miniszter február 27-én bejelentette, Demeter vezetésével létrehozzák a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központot. A kulturális holdinghoz hat intézményt soroltak: a Magyar Nemzeti Múzeumot (MNM), az Országos Széchényi Könyvtárt (OSZK), a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM), a Magyar Természettudományi Múzeumot (MTM), az Iparművészeti Múzeumot (IMM) és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot (MKVM). Hétfőn kiderült, hogy egy további intézmény is csatlakozik: az eddig a Nemzeti Múzeumban főosztályi szinten képviselt Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM) ezentúl az MNM KK autonóm tagintézményeként folytatja működését.
Demeter Szilárd egy második Liget-projektet épít?
A Nemzeti Múzeum főigazgatója nyártól hat intézmény feje lesz, így már kezdheti is összegyűjteni a normális működéshez szükséges százmilliárdokat.
Emlékezetes, hogy a központ neve röviddel az alapítás után már meg is változott: a Magyar Nemzeti Múzeumot (valamint az Országos Széchényi Könyvtárat) alapító Széchényi Ferenc (Széchenyi István édesapja) eltűnt, és lett belőle MNM KK. Hogy ez miért történt, máig nem tudni, a Magyar Hang kérdésére Demeter Szilárd a hétfői sajtótájékoztatón sem tudott választ adni: „Csák János Széchényi nevével ment be a kormányülésre, és a Nemzeti Múzeum nevével jött ki, hogy mi történt bent, azt tőle kell megkérdezni”. Ezt tavasszal több alkalommal meg is tettük, ám a kulturális tárca nem reagált a kérdéseinkre; és mivel Csák János idő előtt távozott a minisztérium éléről, és magával vitte a titkot, a rejtélyre valószínűleg sosem derül fény. (Remélhetőleg nincs köze az egykori miniszter kínos tévesztéséhez, amellyel önmagán kívül az éppen induló központból is viccet csinált.)
Központosítás és decentralizáció – nagyjából így foglalható össze a központ „Legelőből hazát” elnevezésű koncepciója. A határozott elképzeléshez igazodva kialakított struktúra központi elvet követ, ám az így létrejövő rendszer tagjai kvázi függetlenként működnének. – Nem szólok bele abba, hogy az egyes múzeumok milyen kiállítást csinálnak – foglalta össze a várható felállást röviden Demeter Szilárd. A budapesti tagintézmények mellett vidéki „tudásközpontokat” hoznának létre, amelyek összefognák az egyes kiállítóhelyeket, így erősítve a működést.
Demeter Szilárd egy nagyívű és filozófiai megalapozottságú beszédben mutatta be az irányítása alatt álló holdingot. Emmanuel Lévinas francia filozófus „nehéz szabadságról” szóló fejtegetéséből megalkotta a „nehéz magyarság” fogalmát, amelynek alapja a másikért vállalt felelősség, hogy egy nagyobb egész részei lehessünk. Ez a felelősség folyamatos igyekezetet kíván, vagyis a magyarságunk megőrzése nem könnyű, és főleg nem magától értetődő cselekvés. – A nehezítés azt jelenti számunkra, hogy visszaadjuk a dolgoknak a saját súlyát – fogalmazott Demeter Szilárd, aki elmondta: céljuk a magyar identitást lehorgonyzása a kultúrában. Hogy „kultúrafogyasztókból” ismét „kultúrahordozókká” váljunk. Ez kiemelt feladata lesz a központnak, hiszen amikor 1990-ben ránk szakadt a szabadság és a szabadosság, a globális kultúra szép lassan felemésztette a lokális, közép-európai és magyar identitást. A nehéz magyarság újrafelfedezése mellett az MNM KK egy híd szerepét is be kívánja tölteni: Kelet és Nyugat között. Ez utóbbit a 2025 végén nyíló Attila-kiállítással is erősítenék. A tárlat a hun vezér személyén keresztül érzékeltetné az eurázsiai együvé tartozást.
Demeter Szilárdot kérdeztük, válaszaiból a kulturális élet súlyos problémáira derült fény
A központosítás (kudarca) miatt mondott le Csák János? Megszűnik a legrégebbi országos múzeum? Drasztikus megszorítás várható a kultúrában?
A tervekről és a feladatokról szólva Demeter Szilárd elmondta, a szocializmusból örökölt reflex, hogy a kulturális intézmények az állam „csöcsén lógnak”, minden bajukra a megoldást „állam bácsitól” várják, de ennek véget kell vetni. Eladhatóvá kell tenni a múzeumokat, ennek érdekében pedig sürgős szemléletváltásra van szükség. Példaként a múzeumi boltokat hozta fel, amelyek csábító célpontok a turisták számára, itthon mégsem használjuk ki eléggé a különféle shopokban rejlő lehetőségeket. – Nagy a fogadókészség a Rózsa Sándor-plüssbabára is – mondta Demeter Szilárd.
Az önfenntartó múzeumokra persze még várni kell, annál is inkább, mert ahhoz, hogy az intézmények méltó körülmények között fogadhassák a látogatókat, jelentős ingatlanfejlesztésre lenne szükség. Ennek becsült összköltsége 150-200 milliárd forint jelenleg, árulta el a központ vezetője. További 2-3 milliárd forint pedig ahhoz kellene, hogy rendezni tudják a béreket, amelyek Demeter bevallása szerint is méltatlanok: többdiplomás, nyelveket beszélő szeizmológusok 250 ezer forintot keresnek. A jövő évi költségvetés egyelőre csak tervezetként létezik, így a kormánnyal való tárgyaláson minél nagyobb összeget szeretne kiharcolni az MNM KK-nak Demeter Szilárd.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az Ipaművészeti Múzeum évek óta húzódó felújítása – az intézmény 2017 óta zárva tart – elindul, amint Lázár János, építési és közlekedési miniszter rábólint a költségekre. A Természettudományi Múzeum a kormány terveinek megfelelően, várhatóan elköltözik Debrecenbe, bár Demeter árnyalta is a képet valamelyest. – Remélem Debrecennek van 150 milliárd forintja erre, mert nekünk biztosan nincs – fogalmazott, és ez alapján máris nem olyan egyértelmű a Ludovika útjában álló múzeum kipaterolása. Az OSZK helyzete biztosabbnak tűnik: korábban ugyan többször felmerült, hogy a könyvtárnak is mennie kell, de a Magyar Hang kérdésére Rózsa Dávid, az intézmény vezetője elárulta, az OSZK továbbra is a Budavári Palotában tervezi a működését.
