A bennünk élő Neander-völgyiek

Teljesen esélytelen és szakmailag sem indokolható a különböző tudományágakon végzett kutatások „fontosságának” összehasonlítása, de talán nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy a tavalyi Nobel-díjak közül egyértelműen Svante Pääbo, illetve a nagyrészt az ő munkássága által létrejött tudományterület, a paleogenomika kitüntetése a legjelentősebb az emberiség tudása szempontjából. A modern génelemző módszerek révén – bármennyire is elcsépelt ez a kifejezés – forradalmi változások történtek fajunk eredetének kutatásában, és ezáltal nemcsak az ismereteink határai tágultak ki korábban nem is feltételezett területekre, de az egész emberi törzsfával, illetve egykori és jelenlegi rokonainkkal kapcsolatos szemléletünk is átalakult.

Sokan nem értik, hogy miért kell őrizgetni múzeumok raktáraiban az esetenként több száz éves tudományos gyűjtemények porosodó darabjait. Csak a helyet foglalják, és nagy részük nemcsak a múzeumlátogatók számára érdektelen, de a tudósok is kívülről-belülről megvizsgálták már őket, bevetettek rajtunk minden módszert, ami csak elérhető volt számukra – egyszerűen már mindent tudunk róluk, a kutatók is továbbléptek új, érdekesebb felfedezések felé. Nos, a paleogenomika léte a tökéletes bizonyíték arra, hogy az egykoron rongyosra vizsgált leleteket a lehető legtökéletesebb érintetlenségben kell megőrizni a kutatók következő generációja számára.

A svéd Svante Pääbo önmaga nem sok ősember (vagy használjunk inkább korszerűbb kifejezést: emberféléktől származó) csontot ásott ki a földből, ami hagyományosan a „felfedezés” ismérve. Ő a más antropológusok által esetenként sok-sok évvel ezelőtt talált leletekből származó mintákat elemezte újra olyan géntechnológiai módszerekkel, amilyenekről az első Neander-völgyi ember leletek (és más emberrokonok maradványainak) felfedezői nem is álmodhattak. Így nem is lehet őket okolni sokszor téves következtetéseikért, hiszen az ő munkájuk, amely sokáig csak a csontok anatómiai jellegzetességeinek (illetve a leletek tárgyi és geológiai kontex tusainak) összehasonlításából állhatott, szó szerint sötétben való tapogatózás volt.

• Miben áll Pääbo nagysága?
• Mennyire vagyunk Neander-völgyiek?
• Miért haltak ki legközelebbi rokonaink?

A teljes cikket a Magyar Hang december 22-én megjelent karácsonyi dupla számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!