A korábbi erdők, nádasok helyén katonásan egymás mellett sorakozó betonházak a Balaton partján

Eső után köpönyeg – juthat eszünkbe hirtelenjében, amikor arról a kormányzati szándékról értesülünk, hogy szigorítani akarják a Balaton-part beépítését. Sajnos az állam a kérdésben eljátszotta szavahihetőségét. A cinikus csikicsuki játék évek óta zajlik a tó körül. A menetrend ismert: a kormány előbb szigorít, aztán kiskaput nyit, amivel a korábbi jogszabályt felpuhítja.

Alkotmánybírák vétója

A legutóbbi példa: a 2018-as Balaton-törvény megtiltotta a vízparti 30 méteres védősáv beépítését, ám ezt nyomban kiegészítették egy kormányrendelettel, amely szerint az illetékes miniszter „különleges terület- és településrendezési ok vagy kialakult állapot” miatt eltérhet a szabályozástól. A trükk annyira átlátszó volt, hogy ellenzéki képviselők indítványára 2022-ben az Alkotmánybíróság megsemmisítette azokat a pontokat, amelyek a kormánynak adott felhatalmazással gyakorlatilag negligálták a környezetvédelmi szabályokat. A bírák többek között kimondták, hogy a Balatonnál „a településrendezési tervben előírt megengedett legnagyobb beépítettség és beépítési magasság mértéke az építési övezet változása esetén sem növelhető”, illetve hogy „a településrendezési tervben strandként, kempingként, zöldterületként, parttal érintkező közlekedési területként kijelölt építési övezet, területének együttes nagysága és a tómederrel érintkező partszakaszának hossza összességében nem csökkenthető”.

Hogy a lépés mennyire sürgető volt, azt a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (Hunren BLKI) és a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet és Környezetföldrajzi Tanszékének munkatársai által végzett, a Land Use Policy című szaklapban idén nyilvánosságra hozott kutatás is alátámasztotta. A tudósok három évszázad térképeit vetették össze a Habsburg Birodalom első, 1782-es katonai felmérési adataitól a világháborús katonai felméréseken át a Google Maps-légifotókig. A tanulmány megállapítja, hogy a Balaton vízgyűjtő területén csak kisebb változások történtek, ám a part menti, nagyjából egy kilométeres mélységű térség radikálisan átalakult. Ezen a szakaszon az államszocialista rendszer, főleg a kádári idők delelőjétől kezdve vált jelentőssé a belakott terület valósággal ellenőrizhetetlen növekedése. Az 1990-es rendszerváltás hozott ugyan némi lassulást, ám a szabályozatlan beépítés az utóbbi években ismét a Balaton legfontosabb problémájává vált.

• Miket látni a Balaton északi partján?
• Milyen NER-közeli vállalkozók nevei bukkannak fel az építkezések mögött?
• Mennyire elterjedt a luxus?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap augusztus 29-ig kapható 2024/34. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!