A nemrégiben tartott európai parlamenti választások egyik nagy vesztese a zöldpártok képviselőcsoportja. Miközben öt évvel ezelőtt minden idők legjobb eredményét érték el, és 72 képviselőt küldhettek az Európai Parlamentbe, a következő ciklusban csupán 53 fővel lesznek jelen. Bár a skandináv országokban továbbra sem szerepeltek rosszul ezek a pártok, az EU két vezető államában, Franciaországban és Németországban jelentősen visszaestek. A német Zöldek, akik részei Olaf Scholz kancellár kormánykoalíciójának, mindössze a szavazatok 12 százalékát tudták megszerezni a 2019-es 20,5 százalékhoz képest. Franciaország zöldpártja pedig a szavazatok csupán öt százalékát kapta, míg korábban 13 százalékuk volt.
A szakértők szerint a zöldek kudarcának legfőbb oka az, hogy a környezetvédelmi kérdések manapság kevésbé foglalkoztatják a választókat. Még a fiatalokkal is ez a helyzet, pedig korábban ők voltak a zöldgondolatok legfőbb támogatói. Az emberek ma már fontosabbnak ítélik meg az olyan elevenükbe vágó kérdéseket, mint a nehézségekkel küszködő gazdaság, a magas infláció vagy az ukrajnai és közel-keleti konfliktus. Továbbá a választók a jelek szerint egyre csalódottabban szemlélik a zöldítéssel kapcsolatos intézkedéseket, például az elektromos járművekre való átállást és a fűtési rendszerek átalakítását – azok magas költségei miatt.
• Hogyan változhat meg az EU zöldpolitikája a jövőben az erőviszonyok átrendeződése miatt?
• Mik a „Green Deal” körüli politikai csatározások tanulságai?
• Miért nem oldja meg a problémáinkat önmagában az elektromobilitás?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
