Mehetnénk-e TGV-vel Bukarestbe, ahogy arról Orbán beszélt?

Mehetnénk-e TGV-vel Bukarestbe, ahogy arról Orbán beszélt?

Orbán Viktor előadása Tusnádfürdőn 2024. július 27-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Hiába eltökélt célja az Európai Uniónak, hogy a közös vasútpolitika jegyében összekapcsolt, fenntartható, biztonságos mobilitást biztosítson a tagországokban, a tényleges eredményekre még várni kell. Nagy kérdés, mennyire lesz képes ezen változtatni a nagy sebességű vasúti hálózatok építése, amiről legutóbb Orbán Viktor is beszélt Tusnádfürdőn.

Több évtizedes törekvése az Európai Uniónak, hogy a tagállami nemzeti vasutak fejlesztésével létrejöjjön egy hatékony és versenyképes, az EU egészére kiterjedő vasúthálózat, amit egységes európai vasúti térségnek neveznek. A gazdasági megfontolásokon túl természetesen számos más tényező indokolja a vasutak fejlesztését: az unióban az utasmobilitás több mint 5 százaléka vasút igénybevételével valósul meg, ami környezetbarát közlekedési mód, hiszen az uniós közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak csupán 0,4 százalékáért felel. Sőt, az EU közlekedési célú energiafogyasztásának mindössze 1,9 százaléka tulajdonítható a vasúti közlekedésnek, ami szintén bizonyítja a vasutak hatékonyságát. Mégis, az uniós integráció folyamata lassú maradt, amely oka nem csupán az európai vasút hagyományos fragmentációja. Legalább ilyen fontos az árufuvarozás alacsony fokú hatékonysága, rugalmassága és megbízhatósága, ami miatt a vasúti ágazat mégsem nyert nagyobb teret az európai mobilitás tekintetében.

Eltérő prioritások

Régiónk vasútfejlesztésének elmaradása természetesen szoros összefüggésben áll azzal, hogy a rendszerváltás után az aktuális kormányok nem tekintették prioritásnak ennek az ágazatnak a fejlesztését. A hírek legtöbbször a vasúti szárnyvonalak bezárásáról szóltak, ami természetesen még a kisebbik probléma, ha azt valóban a racionalizálás indokolja. Nagyobb gondot jelentett, hogy a térség vezető politikusai inkább olyan problémahalmazként tekintettek erre az ágazatra, amely leginkább csak érdekeket sért, ezért nem volt különösebb elhatározás a rendszerszintű újragondolásra.

• Hogyan áll régiónkban a vasúthálózat fejlesztése?
• Megéri Magyarországnak gyorsvasutat építeni?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap augusztus 15-ig kapható 2024/32. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

 

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!