18 kilométer vastag gyémántréteg rejtőzhet a Merkúr felszíne alatt

18 kilométer vastag gyémántréteg rejtőzhet a Merkúr felszíne alatt

A Merkúr (Fotó: NASA)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Merkúr rejtélyes bolygó. Kis mérete dacára mégis van mágneses tere, ami ugyan jóval gyengébb a Földénél, de egyáltalán nem szabadna lennie. A felszíne szokatlanul sötét, amiről a NASA Messenger szondája kiderítette, hogy rengeteg grafit okozza, aminek eredete megincsak ismeretlen. Vagyis a Merkúrban rengeteg a szén. Ez késztette gondolkodásra a pekingi Magasnyomású Kutatóközpont munkatársait a Merkúr belsejét illetően. Az iskolai kémiaiórákról emlékezhetünk arra, hogy az elemi szén egyik módosulata a grafit, amely lazán kapcsolódó, egymáson fekvő szénrácsrétegek építenek fel. Amikor írunk a ceruzával, e rétegek leválnak, és a papírra ragadnak. A szén másik elemi módosulata a gyémánt, amelyben tetraéderes szerkezetben helyezkednek el a szénatomok. E szerkezet a föld mélyén ható nagy nyomás hatására jön létre, és a világ egyik legkeményebb anyaga. A kínai kutatók szimulációi felfedték, hogy a Merkúr belsejét döbbenetes tömegű gyémánt alkothatja, aminek árából több reggeli is kijönne a Tiffanynál. 

4,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki a Merkúr, a Naprendszer legbelső bolygója. A feltételezések szerint ugyanúgy jött létre, mint a többi bolygó: az ősi magma anyagainak szétválásával, majd réteges megdermedésével.

18 kilométer vastag gyémántréteg rejtőzhet a Merkúr felszíne alatt, méghozzá a bolygó magja és köpenye közötti határ környékén. Ez magyarázhatja a Merkúr ismeretlen eredetű nagy magsűrűségét.

80 kilométerrel mélyebben helyezkedik el a Merkúr köpenye (a bolygók középső rétege a mag és a kéreg között), mint korábban sejtették, így ott, 

485 kilométer mélyen már elég nagy benne a nyomás, hogy gyémánt jöhessen létre.

gigapascalos nyomást gyakoroltak egy ipari préssel arra az anyagkeverékre, amely valószínűleg a Merkúrt alkotta, története hajnalán. Ez nagyjából 70 000-szerese a földi légköri nyomásnak.

1970 Celsius-fokra hevítették eközben az anyagot, hogy a nyomás és a hőmérséklet is jól szimulálja a fiatal Merkúr belsejében uralkodó viszonyokat.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/32. számában jelent meg augusztus 9-én.