Háborús dezinformációktól az influenszerek megnyeréséig

Magyarország az elmúlt években a közösségi médiában legtöbb dezinformációt terjesztő uniós országként is ismert lett. A hazai politikai kampányok fő eszközei eddig a ellenségképző narratívák voltak, azonban a kormány kommunikációs szakemberei is felismerhették, hogy a legfiatalabb választópolgárok megszólításához új technikára és stratégiára lesz szükség.

Az EP és az önkormányzati választási kampányok során a kormányoldal a Political Capital elemzése szerint összesen 2 milliárd forintot költött el a közösségi médiában, főként háborús teóriákat és ellenségképző narratívákat tartalmazó hirdetésekre. A Meta felületein (Facebook, Instagram, WhatsApp platformokat birtokló vállalat) politikai hirdetésekre fordított összeg rekordot döntött: Magyarország lakosságarányosan tízszer annyit fizetett, mint a nyolcszor akkora népességű Németország. Ezzel első helyen végzett politikai tartalmakra fordított összeg tekintetében az uniós országok rangsorában. Az EU által támogatott, dezinformációk kutatására szakosodott intézmények elemzései úgy számoltak, hogy ha a magyar kormány kampánya sikeres lesz, akkor  Európa-szerte másolni fogják a módszertanát. Az eredmények azonban egyelőre nem könyvelhetőek el nagy sikernek, mintha már nem lennének az ellenségképző narratívák olyan hatékonyak, mint akár két éve.

Egy ilyen grandiózus állami közösségi médiakampány nemcsak társadalmi, hanem piactorzító hatásokkal is jár. Lévai Richárd online marketing szakértő a választások Meta- költéseiről szóló elemzésében rámutatott: „Ha a politika kontrollálatlanul költ, az az összes hazai cégre hatással van. Tulajdonképpen duplán fizetik meg: kifizetik először az adójukból – mindenki máshoz hasonlóan –, másrészt a hirdetések jelentősen drágulnak a cégek számára is ilyenkor. A politikai költések felhajtják a hirdetések árát a piaci szereplők számára is.” A politikai kampányban egyfajta pánikhangulat volt egyébként érezhető a véghajrában. Lévai Richárdék kutatásai alapján június elején, a választási kampány utolsó hetében, szerdán és csütörtökön is jelentek meg kisebb, követhetetlen hátterű Facebook-oldalak, ahol összesen 100 millió forintot költöttek különböző, kormánypárti háborús narratívák terjesztésére.

• Mennyire lehetett csatasorba állítani a TikTokot?
• Mi volt az az Influenszer Trip és mit váltott ki?
• Miért jó terep a dezinformációra a közösségi média?