Hegedűs a háztető alatt

Az, hogy néha félreérthetően fogalmazom, előfordul, és ebben talán az is benne van, hogy csökkentse a fogyasztását vagy keressen többet, aki nem akar éhen dögleni, mint például én, akinek egyetlen tollvonás elég volt ahhoz, hogy megduplázódjon a fizetésem, amire tulajdonképpen szükségem sem volt, ez az ötmillió havi hab a tortámon, hiszen a ruhapénzem adva van, az adófizetők pénzéből kigazdálkodott, hivatalból biztosított kényelmes autóm költségmentesen szállít a hivatalból nekem járó sofőrrel, ahol éppen vagyok, ételt tesznek elém, csupán a rágás a saját beletett ténykedésem, de a 135 bátor ember már ennek megoldására is keresi az olcsóbb opciót.

Lehet, félreérthetően fogalmaztam akkor is, amikor egykoron, nagy ígéreteim egyikeként kijelentettem, hogy senkit sem hagyunk az út szélén, hiszen azóta bebizonyosodott, hogy befejezetlen mondatom félreérthető volt, mivel lemaradt a lényeg: a mieink közül. Félreérthető volt az is, amikor kijelentettem, hogy üzleti ügyekkel nem foglalkozom, félreérthető az is, hogy a vagyonbevallásomban szereplő nyolcszázezer forint megtakarításom a valóságot tükrözi. Félreérthető volt sok más mondatom is, nem sorolom valamennyit, mert még a végén megint félreérthetően fogalmazok, és mehetek Bécsbe pótvizsgára.