Machiavellizmus és „kereszténydemokrácia”

Terjedelmes véleménycikkre ihlette Trombitás Kristóf ismert kormánypárti publicistát a Magyar Hangban megjelent, Lakatos Márkkal készült címlapinterjú. A dolgozatot a Pesti Srácok tartotta közölhető minőségűnek, és nem az abban megjelent Lakatosra, illetve lapunkra vonatkozó vélemény miatt érdemel szót. (Ezek miatt nem.) De még csak az a narratíva sem különösebben érdekes, ami szerint mindenki, aki nem fideszes, az baloldali, libsi, sorosista, a haza ellensége. (Ebben sincs semmi új, a mondás föntről jön.)

Az alkotásban van ugyanakkor két kijelentés, ami sajnos szóra érdemes. Az egyik ez: „A legfőbb kampánytechnikai fogás ugyanis az, hogy mindent szabad, mindent lehet, minden elfogadott, ami ennek a mostani ellenzéknek fájdalmas.” Aztán T. K. megmagyarázza, hogy ez bár „totalitárius felfogásnak tűnik”, ám mindez azért helyes és indokolt, mert anno a baloldal is… Majd elmondja még, hogy „a jobboldal megtanulta, amit meg kellett, és felismerte, hogy kizárólag az eredményorientált, kívülről elegánsnak tűnő, kimért kampány nem működik. Ezekkel (ti. a baloldallal, vagyis mindenkivel, aki a „nemfidesz”) szemben nem, mert ezek még csak emberszámba sem vettek minket soha”.