Az űrben hagyott hulladékok egyre növekvő veszélyt jelentenek

Fura tárgy esett a múlt hónapban a floridai Naplesben („Nápolyban”) élő Alejandro Otero házára, átszakította a tetőt, és a padlón landolt: egy 70 dekás hengeres (bár jelentősen összeégett) fémdarab. Mint kiderült, a rúd a Nemzetközi Űrállomásról három évvel ezelőtt kidobott raklapról származik. Ez esetben nem történt baleset, de az incidens jól mutatja, hogy a Föld-közeli pályán hagyott hulladékok egyre növekvő veszélyt jelentenek nemcsak az űrhajósok, de a mit sem sejtő földi lakosok számára is.

Az űrkutatás eddigi évtizedei során (és még ma is) az volt a mérnökök legfőbb gondja, hogy hogyan győzzék le a bolygónk gravitációját, és hogyan juttassanak fel tárgyakat a világűrbe. Azzal senki sem foglalkozott, hogy ezekkel mi lesz, amikor már nem kellenek. Részben jogosan gondolhatták az akkori szakemberek, hogy a Föld körüli pálya területe olyan hatalmas (nagyobb, mint a bolygó felszíne), hogy egy-két kiszuperált műhold nem oszt, nem szoroz, másrészt arra számítottak, hogy ezek a tárgyak előbb-utóbb besodródnak a légkörbe, ahol elégnek a súrlódástól, harmadrészt pedig nem is volt semmilyen reális lehetőség a űrbéli szemétszedésre és esetleges megsemmisítésre vagy hazahozatalra.

• Hogyan eshet le valami a Nemzetközi Űrállomásról?
• Milyen gyori ez az incidens?
• Hogy reagál a NASA a felelősségét firtató kérdésekre?