Már éppen elővettem a papírt és a ceruzát, pardon, a laptopot és a billentyűzetet, hogy nekifogjak egy kis írásnak Víruscsere cirkuszi fényárban, vagy valami hasonló címmel, amikor is Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy elmarad az augusztus 20-ai tűzijáték, sőt a háromnaposra tervezett Szent István-napi ünnepségsorozat is.
Május közepén a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója arról beszélt, hogy idén Európa „minden eddiginél grandiózusabb” fény- és tűzijátékát szervezik meg. Sokan azonnal tiltakoztak a pénzégetésnek nevezett látványosság ellen, a tűzijáték elleni petíciót néhány nap alatt 33 ezer ember írta alá. Európa sem területben, sem lélekszámban messze nem a legnagyobb országa a kontinens legpazarlóbb fény és giccsparádéját akarta bemutatni akkor, amikor napról napra nőtt a koronavírus miatt a munkájukat elvesztők száma, többen figyelmeztettek, hogy a járványnak még nincs vége, a tömegrendezvény veszélyt rejt magában. Talán a szomszéd országokban ismét növekvő számú fertőzés volt az oka, hogy a kormány óvatos visszavonulót fújt, először meglebegtették a halasztást, majd törölték a rendezvényt.
Lépjünk vissza az időben, március elejéig, amikor is Orbán Viktor kijelentette, hogy a nálunk is megjelenő járvány miatt a turizmusnak kampó. Az emberek mozgását korlátozó lépések, a karanténintézkedések, a rendezvények elmaradása, az üzletek bezárása miatt drasztikusan visszaesett az idegenforgalom, és a helyzet a korlátozások feloldása után is csak lassan javult. A KSH adatai szerint a turizmus még május végén is tetszhalott állapotban volt, a balatoni májusi vendégéjszakák száma csak a tavalyi forgalom tizedét érte el, a Balatontipp.hu hírportál szerint a májusi forgalom haszna még a hideg vízre sem elég. Talán ezért gondolhatták kormányzati szinten, hogy a járványgörbe laposodásával majd a tűzijáték lendíti fel a hazai turizmust, na meg az emlékezetes kormányfői nógatás, hogy „a magyar ember olyan, hogy ha nem látja évente a tengert, börtönben érzi magát, de most inkább válasszuk a Balatont” (made by Viktor Orbán), de akik elvesztették a munkájukat, aligha indulnak el legnagyobb tavunk felé.
A turizmus a kormány kedvenc ágazatai közé tartozik, gondoljunk csak a NER-társak szállodaépítési programjainak támogatására, és valahogy a gazdaságmentő csomagokból is a szállodatulajdonosok jártak jól, és nem a kisvállalkozások vagy a tüntető idegenvezetők. A luxusszálloda-építési programok köszönik, jól vannak.
Az idegenforgalomnak, a turizmusnak azonban nem csak ebben a szezonban lesz kampó, számos szakértő szerint a koronavírus megjelenése súlyos figyelmeztetés, az elmúlt évtizedekben számos betegséget okozó új vírus jelent meg, a melegedő éghajlat, a világkereskedelem és világturizmus terjedése miatt. Darvas Béla ökotoxikológus professzor az Átlátszó.hu oldalon 2017-ben megjelent tudományos írásában összegyűjtötte a különféle vírusokat terjesztő, már itthon is megjelenő csípőszúnyogfajták veszélyeit. A Magyar Tudományos Akadémia most megjelent, klímaváltozásról szóló kötetének egyik fejezete, Szathmáry Eörs professzor írása is az új kórokozók megjelenésére hívja fel a figyelmet. A Hvg.hu és más portálok a napokban számoltak be arról, hogy Kazahsztánban a koronavírusnál is súlyosabb, tüdőgyulladást okozó új betegség jelent meg, amelynek már 1700 halálos áldozata van.
A világban még jelenleg is tomboló koronavírus-járvány, a jövőben megjelenő fertőző betegségek és azok gazdasági hatásai átalakítják az idegenforgalmat, a turizmust. Ebben a helyzetben a kormánynak nem az urizálást, a luxusszálloda-építéseket kellene támogatnia, hanem azt, hogy tavak, folyók mellett legyenek szabadstrandok, olcsó szállások, kempingek. Nincs szükségünk arra, hogy a félig vagy egészen üres stadionok mellett üresen kongó luxusszállók foglalják el a helyet természeti értékeink és a pihenni vágyó magyarok elől.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/30. számában jelent meg július 24-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/30. számban? Itt megnézheti!
