Veszélyes politikák
Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin Szentpéterváron 2019. június 6-án (Fotó: Reuters/Dmitri Lovetsky)

A Fehéroroszország és Lengyelország közé beszorított migránsok által előidézett feszült helyzet ismételten rámutatott Európa zsarolható állapotára. Az egyre inkább kiszámíthatatlanabb konfliktusok megjelenésére, amelyek tovább erősíthetik a hidegháborús légkört, mindig egy kicsivel tovább feszítve a húrt. Ebben a szituációban ismételten felvetődik Moszkva szerepe, hiszen Oroszország állandó gazdasági és katonai fenyegetést jelent a szomszédainak. Így nem csak az Európai Unióval szemben, hanem például folyamatos intenzitással Norvégia ellen is félelemkeltő magatartást tanúsít. Ennek következménye, hogy ma Oslo Oroszországot tartja legfőbb biztonsági fenyegetésének.

Oroszország bomlasztó tevékenységéről vagy a számára földrajzilag kényelmetlen területek erőszakos elfoglalásáról már kaptunk képet a közelmúltból, ezzel is fokozva a nagyhatalmi versengést, növelve a bizalmatlanságot, szélesítve az európai biztonság töréspontjait. A Moszkva ellen bevetett szankciók, úgy tűnik, nem érik el várt hatásukat, és a hatalmak közötti versenyfutás tovább folytatódik. Nehezíti a kérdés megoldását Kína megjelenése a térségünkben az Egy övezet, egy út által, amely gazdaságilag próbálja beszippantani a neki felkínálkozó országokat.

A világ színpadán a hegemóniáért való küzdelem gyorsabb és kiterjedtebb lesz, amelyben egyre kevésbé válogatják meg az eszközöket. A vetélkedés következő színhelye a világűr lesz, itt várhatóan Kína és az Amerikai Egyesült Államok fogja játszani a főszerepet. Ez aggasztó lehet, ha figyelembe vesszük az űrben végbemenő kiberhadviselés kockázatait. Továbbá már most létrehozták a fegyveres űrhajót, készülve az aktív hadviselésre, valamint elindult a megvalósítás felé Amerika és Kína arra irányuló terve, hogy folyamatosan jelen legyenek a Holdon. Azonkívül a nagyszámú műholdak folyamatos Föld körüli pályára állítása növelheti az űrszemét veszélyét, akár természeti katasztrófákat is előidézve. Persze befolyásos szereplővé válni az űrverseny terén igazán nagyhatalmi kihívás. Olyan erőt és előnyt nyújt ez egy országnak, ami teljesen átformálja a világrend megszokott működését.

Orbán és Le Pen
Kalmár Benedek

Orbán és Le Pen

Orbán Viktor még Soros-ösztöndíjasként nem gondolhatta, hogy egyszer miniszterelnökként egy francia szélsőjobboldali politikust fog nagy lelkesedéssel fogadni. De azóta sok víz lefolyt a Dunán és a Szajnán.

Körülöttünk és felettünk zajlanak az események, Magyarországon azonban csak arról szól a közélet, kik lopnak, és mennyit, mintha nem lenne holnap. Ahelyett, hogy az lenne a kérdés és a vita tárgya, mi tehet bennünket erős nemzetté, milyen jövőt válasszunk magunknak. Felkészülve arra az időszakra, amely esetleg megpróbáltatások elé állíthat minket. A nagy nemzetek közötti konfrontációkban a kis országoknak, mint például Magyarország, történelmi tapasztalatokból tudjuk, mindig csak áldozati szerep jut. Ennek okán is fontos megakadályozni akár Kína vagy Oroszország indokolatlanul nagy befolyásszerzését hazánkban visszavonhatatlan kötelezettségek vállalásával, délibáb-külpolitikát kergetve, számunkra idegen értékek elfogadásával. Ezáltal kiismerhetetlen összeütközésekbe belesodorva nemzetünket, amelyek számunkra katasztrófával is végződhetnek – ismét egyedül találva magunkat a nemzetközi színtéren.

Olvasna még Kalmár Benedektől? Kattintson!

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/49. számában jelent meg, december 3-án.