Szegény Dzsudzsi a táborozáskor: Egyre nagyobb bajban a magyar válogatott a sorsdöntő meccs előtt

Amikor a jól jövedelmező levezetést meghatározó teljesítménynek tekintjük, és egy olyan játékostól várjuk, hogy lelket vigyen a válogatottba, akit egy harmatgyenge bajnokság egyik leggyengébb csapatából is elküldenek, akkor sejthetjük, hogy nagyobb a baj, mint gondoltuk. Egy dologban persze még így is bízhatunk: a bolgár válogatott, ha lehet, még rosszabb helyzetben van.

Az al-Ittihad Kalba csapata hétfőn váratlanul elköszönt Dzsudzsák Balázstól. Mint később kiderült, az egyesült arab emírségekbeli klub bejelentése csak a magyar válogatottsági rekorder focista számára volt meglepetés. Az al-Ittihad vezetése ugyanis már régóta készült a lépésre, hiszen a csapat a kiesés ellen küzd a bajnokságban.

Közleményeik szerint a gyenge szereplésért mások mellett Dzsudzsák formáját is felelőssé teszik, ezért egy fiatal(abb) holland szélsővel igyekeznek új lendületet adni a csapatnak. Bár a sajtóhírek alapján úgy tűnik, a magyar játékosért sorban állnak a kérők, az európai átigazolási piac már bezárt, így Dzsudzsák, ha új helyet talál is magának, minden bizonnyal marad az Emírségekben.

Kirúgása a személyes kudarcon túl is komoly következményekkel járhat, hiszen bár formája már egy ideje nem indokolja ezt, mégis ő a magyar válogatott motorja. Az érezhetően sokkoló elbocsátás – és a csapat nélküli hetek – így hatással lehet a már amúgy is több sebből vérző válogatottéra is. Ez pedig nem legjobb előjel a március végén esedékes sorsdöntő Eb-pótselejtező előtt.

Az al-Ittihad Kalba vezetői nem óvatoskodtak, hétfőn egy Instagram-posztban egyértelművé tették, mi a céljuk a magyar játékossal. A búcsú különösnek tűnt, hiszen Vörösbaranyi József, Dzsudzsák Balázs menedzsere nem sokkal korábban az M4 műsorában még arról beszélt, a szélső jól érzi magát Kalba városában, és nem tervez váltani.

A csapat azonban tervezett, a holland Vitesse-től leigazolták Navarone Foort, méghozzá éppen a magyar focista posztjára. Mivel a ligában korlátozzák a légiósok számát, a klubnak valakitől meg kellett válnia, és a vezetőség Dzsudzsák mellett döntött. Rajta kívül a brazil Henriquétől is megváltak, a hírek szerint mindkét esetben a csapat vezetőedzője ragaszkodott a váltáshoz.

– Jorge da Silva döntése miatt engedtük el Dzsudzsák Balázst – idézte a Nemzeti Sport Halid al-Nakbit, az al-Ittihad Kalba vezetőségi tagját. „Minden labdarúgóról elmondta a véleményét, és úgy ítélte meg, hogy a magyar játékos nem tudta kihozni magából a maximumot, ezért frissítésre van szükség a keretben”.

A sportlap több cikkben folyamatosan nyomon követi Dzsudzsák történetét. Írásaikban rendre idéznek helyi publicistákat, akik szerint bár a klub egyértelművé tette, hogy a focista gyenge teljesítménye miatt küldték el, a játékos valójában kiválóan játszott, így indokolatlan az elküldése. Ugyancsak a Nemzeti Sport rendíthetetlen optimizmusát dicséri a cikk, amely szerint az egyik emírségekbeli klub szurkolói követelik a vezetőségtől, hogy szerződtesse a magyar játékost.

Mindez azonban csak még fájdalmasabbá teszi a történetet, hiszen akárhogy szépítjük, voltaképpen arról van szó, hogy a szimbolikusan még mindig a legmagasabban jegyzett magyar focistát kirúgták egy kimondottan gyenge – Ázsiában is csak a nyolcadik legerősebb – bajnokság kiesés ellen küzdő csapatából.

Félreértés ne essék, Dzsudzsák Balázs valóban nagyszerű játékos volt fénykorában. A holland élvonal meghatározó csapatának, a PSV Eindhovennek volt igazi erőssége, és a válogatottban is tucatnyi alkalommal igazolta képességeit. Játéktudásánál pedig talán csak a realitásérzéke becsülhető jobban, hiszen amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a holland bajnokságból nem juthat magasabbra, remek érzékkel választotta ki a formájának éppen megfelelő csapatot.

Hogy ezek kivétel nélkül csillagászati bért biztosító klubok voltak, az már nem az ő hibája, egy játékos pályafutását követő korlátozott lehetőségeit elnézve, senki sem róhatja meg a focistát azért, mert esetleg a Kaukázusban, vagy az Emírségekben igyekezett bebiztosítani a jövőjét. Ahogy a Csakfoci beszámolt róla, ezúttal sem jár rosszul, anyagilag legalábbis, hiszen az al-Ittihad kifizeti a szerződés lejártáig, vagyis nyárig esedékes bért.

Morálisan azonban már nyilván nem ilyen fényes a helyzet. – Sokkolt a döntés – idézi szintén a Csakfoci Dzsudzsákot, aki az al-Ittihad nevű újságnak nyilatkozott a menesztéséről. – Semmilyen nézeteltérés nem volt a szakmai stábbal és a vezetőséggel sem, valamint a játékostársakkal is nagyon jó viszonyt ápoltam. Egyelőre nem gondolkodom a következő csapatomon, jelenleg csak próbálom megérteni a vezetőség döntését – jelentette ki.

A magyar válogatott a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságra készül. A tét nem kicsi, hiszen ha sikerrel venné az akadályokat, hazai pályán, a Puskás Arénában játszhatná meccseit a csapat. Március 26-án Bulgáriában játszunk a bolgár válogatottal, és ha nyerünk Budapesten mérkőzhetünk meg az Izland-Románia párharc győztesével.

Marco Rossi szövetségi kapitány azonban nincs könnyű helyzetben. Willi Orban, a Lipcse hátvédje sérült, és nagy valószínűség szerint nem is léphet pályára Szófiában. A német születésű honosított játékos hiánya meghatározó lehet, hiszen hosszú idő után ő volt az első, akinek sikerült a lehetetlen: tartást adni a hagyományosan szellős védelemnek.

Nem ideális Kádár Tamás helyzete sem, aki a Dinamo Kijiv játékosaként szintén magasabban jegyzett csapatból érkezve segíthet a válogatottnak. A hátvéd a hírek szerint összeveszett edzőjével, így az utánpótláscsapatba száműzték. Ezek után nem meglepő, hogy felmerült a váltás lehetősége, állítólag a Gyinamo Moszkva érdeklődik a magyar válogatott alapembere iránt. Akárhol köt is ki azonban, a mellőzés, és a klubcsere biztosan nem segíti majd, hogy megfelelő állapotban legyen a pótselejtező(kö)n.

Nem segít a helyzeten az sem, hogy több meghatározó játékos lényegesen kevesebbet játszik a klubjában, mint amire szükségük lenne. Szalai Ádám még a gyengélkedő Mainzban is csak ritkán kap lehetőséget, Sallai még kevesebbszer lép pályára a Bundesligában, talán egyedül Szoboszlai Dominik várhatja önbizalommal telve a szófiai találkozót. Rá azonban egyelőre még aligha építhető fel egy Eb-re készülő, vagy arra vágyó csapat. Vagyis nincs igazi vezéregyénisége a válogatottnak.

Ilyen volt hosszú időn át Dzsudzsák Balázs, kirúgása ezért is több egy egyszerű menesztésnél. Az al-Ittihad Kalba lépése egyben be is árazta a magyar futballt, vagy még inkább annak értelmezését.

Amikor a jól jövedelmező levezetést meghatározó teljesítménynek tekintjük, és egy olyan játékostól várjuk, hogy lelket vigyen a válogatottba, akit egy harmatgyenge bajnokság egyik leggyengébb csapatából is elküldenek, akkor sejthetjük, hogy nagyobb a baj, mint gondoltuk. És itt persze felsorolhatnánk a fociba öntött állami milliárdokat, vagy a magyar bajnokságban általánossá vált tízmilliós havi fizetéseket, de felesleges lenne, hiszen ha minduntalan elszakadunk a realitásoktól, mindegy, hogy milyen strukturális problémák akadályozzák a sikert.

Egy dologban persze még így is bízhatunk. A bolgár válogatott, ha lehet, még rosszabb helyzetben van, így hiába fogadnak bennünket otthon, és hiába a kedvezőtlen magyar előjelek, talán mégsem ők a meccs esélyesei. És ki tudja, március végéig Dzsudzsákot valóban leigazolja az Emírségek egyik sztárcsapata, és akkor meg sem állunk az Európa-bajnokságig.