Titkolja az közmédia, hogy került a Mandiner és a Magyar Nemzet az adóforintokból fenntartott hirado.hu-ra.
A kormányfő a Mandiner című kormányközeli lapnak adott interjút.
Nem tudok haragudni, tényleg imi-imi-imádom!
A vezető testületben az Index Zrt. vezérigazgatója is helyet kap.
A kormányközeli újságírók mellett egy újpesti fideszes képviselő is besegíthet saját pártjának.
Az idegsebész szerint ez magyarázza, hogy a felmérésekhez képest jobban szerepelt a Fidesz.
Legalábbis szerinte a nyugati világban már ez a helyzet. A Fidesz államfő-jelöltje lekezelőnek tartja baloldali kritikusait.
Be is indult a magyarországi állampárti média weyerbélai, illetve immár: veszprémylászlóbernáti reflexe, úgy tálalván egy NER-közeli figura blogbejegyzését, mintha a tekintélyes The Times of Israel nyilvánította volna zsidógyűlölőnek az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet.
A kormánypártok melletti elköteleződés sajnos még a jópofa rajzfilm-orvosokból is kihozza a dühöngő ketrecharcost.
A kormánypárti sajtótermékek számára az volt a megfelelő jobbikos, aki még oda írt, ma pedig az, aki eltiltana a Pride-on megjelenéstől.
A Lánczi-féle NER-konzervativizmus sem totyogásban, sem hápogásban, sem kinézetben nem hasonul a konzervativizmus sokszor leírt ismérveihez.
A tanácsadók számos esetben még interjút is készítettek főnökeikkel. A lap viszont sokszor nem tüntette fel, hogy a felek szorosabb munkakapcsolatban vannak.
Lapunk lejáratását kapta feladatul a Mandiner, de a kormánylap mellélőtt.
A fidelitasosokra nem tért ki, de a „momentumos gyerekeket” a Lenin-fiúkhoz hasonlította az Országgyűlés elnöke.
A szeptemberben indult hetilap különszámában Orbán Viktor és Csányi Sándor köszöntötte a VIP-vendégeket. Csak az a kérdés, hogy ki fizeti a számlát.