Lesz-e bármiféle politikai következménye az életek ezreit követelő marokkói földrengésnek vagy a líbiai áradásnak? Csak pénzzel tudja-e kezelni a migrációs helyzetet az EU? Hogy áll most az Orbán-kormány magreb-térségi politikája? A Széchenyi István Egyetem Közel-Kelet szakértőjével beszélgettünk.
A hegyek közötti elszigetelt településeken jelent a legnagyobb kihívást a szervezett mentés. A helyszínre érkezett a Magyar Református Szeretetszolgálat mentőcsapata is.
Utórengésektől félve sokan második este is az utcákon aludtak. A súlyos sebesültek száma is legalább 1400 fő lehet. Az elkövetkező 24-48 óra kritikus lesz a mentés szempontjából.
Egy szakértő szerint ahol ritkák a pusztító erejű földrengések, ott az épületek egyszerűen nem elég robusztusak, ezért sokan összeomlanak, ami magas áldozatokkal jár.
A péntek éjjeli földmozgásban 630-nál is többen meghaltak.
Korábban komoly szakmai viták folytak arról, hogy Marokkóba milyen úton jutott el az újkőkori forradalom. Az Uppsala Egyetem vezetésével kilenc személy maradványainak genetikai vizsgálatai azt mutatják, a Magreb-térség egy igen heterogén, virágzó környezet lehetett.
Marokkói kollégájával tárgyalt a külügyminiszter, a migráció ezúttal is szóba került.
Az utolsó percekben is volt esélye Marokkónak.
Marokkó történelmi győzelmet aratott egyébként, ugyanis soha egyetlen afrikai csapatnak sem sikerült még a világbajnokságok legjobb négy együttese közé kerülnie. A különböző uniós tagállamokban élő szurkolóik közben nem először kerültek összetűzésbe a helyi hatóságokkal.
A szurkolók autókat rongáltak meg és gyújtogattak, a helyszínre rendelt rendőrök vízágyúkat és könnygázt vetettek be a randalírozó tömeg feloszlatására.
Három izgalmas filmet néztünk az idei Román Filmhéten.
Hírek szerint a marokkói titkosszolgálat használta a kémszoftvert, a marokkói kormány ezt tagadja.
Ha minden jól megy, holnap újabb bejelentéssel jelentkezünk – mondta Szijjártó Péter.
A múlt héten felmondták az 1991 óta érvényben lévő tűzszüneti megállapodást, miután Marokkó behatolt egy ENSZ által felügyelt biztonsági zónába. Egy esetleges helyi háború az EU-nak se lenne jó – véli az M1-nek nyilatkozó szakértő.
108 magyar állampolgárral landolt a gép Budapesten.