A Színművészeti új osztályvezetője a Bayer Showban fejtette ki véleményét.
A rendezővel elmúlt közel fél évszázados pályájáról, az SZFE-s tiltakozó diákokról, állami kitüntetésekről, az időskor pozitívumairól, életről és halálról beszélgettünk.
Lengyel Tamás színésszel beszélgettünk a magyar vitakultúráról, a retorzióktól való félelemről és a színművészetis diákok kockázatvállalásáról.
Mostanság – és már nem először – az is elunalmasít, ahogy az 50-es évek „proletkultjának” szisztémáját követve hivatalból terjesztendő a „magyarságtudat”.
A hétfői az első tanítási nap az SZFE-n az érintett oktatók nélkül.
Egyre kevesebb állami egyetem marad a magyar felsőoktatásban, amely még nem váltott modellt.
Tömegesen adták be felmondásukat, a tavaszi félévben már nem tanítanak ott.
Százegy nap után értelmét vesztette a munkabeszüntetés, az ellenállást azonban más formában folytatják.
Illetékes elvtársként sok politikusnak adott a fejére, mégis csak egyvalaki sértődött meg. Igaz, ennek hatásait a mai napig érzi.
A Freeszfe Egyesület a hetedik kerületi Damjanich utcába költözik be, ahol terveik szerint kulturális központot és alkotóműhelyt hoznak létre.
„Én nem akarok debreceni diák lenni tovább!”
Rögzítették a Neptunba a november 6-a előtti érdemjegyeket.
Jó okkal hihetnénk, hogy megint egy fideszes elöljáró lendült támadásba. És ismét sikerült eltávolítani egy elismert színházigazgatót. Csakhogy az érintett polgármestert ezúttal Baranyi Krisztinának hívják.
Schanda Tamás szerint „a kormány az egyetem oktatásszervezési folyamataiba nem kíván beleszólni, mert ezzel megsértené az egyetem autonómiáját”.
Antal Bálinttal, a Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves színházrendező szakos hallgatójával beszélgettünk a félévkezdésről.