Januárban ünnepelte működésének 20. évfordulóját a világ legnagyobb szabad enciklopédiája, a Wikipédia. Az oldal mára megkerülhetetlenné vált, több mint 55 millió szócikkét havonta 1,7 milliárdan olvassák, 317 különböző nyelven. Hiába vált azonban az egyik leglátogatottabb weboldallá, a mai napig ingyenesen, hirdetések nélkül működik. Az alapelvek közül azonban több is elavultnak bizonyult két évtized után, így jelentősen átalakították a Wikipédiát – olvasható a Qubit cikkében.
Az oldal megítélése mindig is ambivalens volt: nem találni nagyobb és informatívabb internetes enciklopédiát, de még a szigorú szerkesztők sem akadályozhatják meg, hogy egyes tartalmakat kívülről manipuláljanak. A felhasználók eleinte ünnepelték a közösség erejét kihasználó forradalmi ötletet, az internetet övező optimizmus csökkenésével azonban már egyre többen kérdőjelezték meg a decentralizált rendszerben megálmodott Wikipédia hitelességét, működőképességét. De 2020 fordulópont volt az oldal életében. Amíg a nagy közösségi oldalak egymás után estek el az álhírekkel folytatott harcban, addig a szabad enciklopédia nem csak elkerülte a manipulációt, de a szócikkeivel rá is mutatott azok veszélyeire.
A külső fenyegetést elhárították ugyan, de addigra már minden korábbinál világosabban mutatkoztak meg a belső problémák. Az oldalt fenntartó Wikimédia Alapítvány 2018-as jelentése a szervezeten belüli nemek közötti egyenlőségről kimutatta, hogy a megkérdezettek 78 százaléka szerint a wiki-közösségeket túlságosan a férfiak uralják, és a női szerkesztők jelentős hányada találkozott már a zaklatás különböző formáival az oldalon.
Az alapítvány ezért végül 2020 februárjában bejelentette, hogy hamarosan elfogadja és bevezeti azt az általános viselkedési szabályzatot (Code of Conduct), amely egyszerre igyekszik megoldást nyújtani a zaklatásokra és az egyenlőtlenségekre. A szabályzat kialakításában 30 nyelvterület több mint 1500 Wikipédia-önkéntese vett részt.
Az 1600 szóban összefoglalt, mégis átfogó szabálygyűjteményben többek között az oldalon belüli és azon túli zaklatásra, a gyűlöletbeszédre, a sértő kifejezésekre, a sztereotípiákra, a fizikai erőszakra irányuló fenyegetésre és az „üldözésre” (amikor egy szerkesztőt egymás után, több szócikken keresztül kritizálnak) vonatkozó tiltások szerepelnek, de a hamis és részrehajló információk szándékos közlését is tiltják.
A szerkesztők egy része emiatt attól tart, hogy a változások felborítják a húsz év alatt organikusan kialakult, alulról szerveződő rendszert. Véleményük szerint a közösségi viselkedés túlzott szabályozása a lényegi feladatokról tereli el a figyelmet, a túlzott óvatosság pedig öncenzúrához és száraz, unalmas szócikkekhez vezethet.
A viselkedési szabályzat támogatói ellenben úgy vélekednek, hogy ha a szerkesztők túlnyomó többségét továbbra is a fejlett országok technológiai érdeklődésű fehér férfi tagjai teszik ki, a Wikipédiának esélye sincs megvalósítani az alapító Jimmy Wales által meghatározott célt, vagyis hogy minden ember szabadon és egyenlő módon hozzájuthasson az emberiség össztudásához.
