Két kínai kutatócsoport egészen a 25. napig ápolt egy sejttenyészetben fejlesztett majomembriót, amelyben a sejtek már szervkezdeményekké kezdtek differenciálódni. Éppen ez volt a céljuk vele: hogy megfigyelhessék a szervek kialakulásának kezdeteit – ezt a folyamatot ugyanis az anyaméhben rendkívül nehéz tanulmányozni. Valószínűleg ez a leghosszabb idő, amíg főemlősembriót méhen kívül, egy laboratóriumi sejttenyésztő tartályban életben hagytak.
Nem sok dolog nehezebb a laboratóriumi biológiában, mint az embrió néhány héten túli életben tartása. Ahogy múlnak a napok, ezek az élőlénykezdemények, amelyek kezdetben csupán sejthalmazoknak tekinthetők, egyre érzékenyebbé válnak a külső hatásokra, így előbb-utóbb elhalnak. A két kutatócsoportnak korábban még csak a 20. napig sikerült embriókat életben tartani, írja a Nature.
Korábban a 20. nap után minden embrió elpusztult, így a kutatók nem tudták élőben figyelemmel kísérni a szervek és például az idegrendszer háromdimenziós kialakulását. Most azonban módszert váltottak, és lapos „Petri-csészék” helyett magas fiolákat használtak, amiben egy oldalban úszkáltak az embriók. A kutatók szerint e közeg jobban hasonlít az anyaméhhez, így az embriók is jobban érzik magukat benne.
A két kínai kutatócsoport egymástól függetlenül dolgozik, és nagyjából egyszerre érték el az eredményeket, így a Cell folyóirat azonos számában publikálhatták a felfedezéseiket. Az egyik csoport közönséges makákóktól származó petesejtet termékenyített meg mesterségesen ugyanettől a fajtól származó spermiumokkal. A létrejött embriót egy héttel később helyezték a henger alakú tenyésztőtartályba, és ott figyelték a 25. napig.
A második hét után kialakultak az embrióban a későbbi fejlődést meghatározó csíralemezek (az ekto-, a mezo- és az entoderma), amelyek ugyanolyanok voltak, mint az azonos korú természetes majomembriókban. A 20. napon megjelent az embriókban a velőlemez, ami az idegrendszer kialakulásának első stádiuma. Ez később betűrődött, és a természetes folyamatoknak megfelelően velőbarázdává, majd velőcsővé alakult. Vagyis egyértelműen elindult az immunrendszer kialakulása. A másik csoport is hasonló módon hozta létre az embrióit, de ők némileg más módszert használtak. Nekik sikerült megfigyelniük a kezdetleges szívizom, illetve az erek belső falát burkoló sejtek kialakulását, ahogy az emésztőrendszer kezdeményeit is el tudták különíteni.
Bár sokan azt hiszik, hogy e kutatások végső célja az, hogy teljes élőlényeket hozzanak létre a méhen kívül, ahogy a scifikben gyakran látható keltetőtartályokban is teszik, valójában a cél az embrionális fejlődés pontos megfigyelése és szabályozása. Ha csak majmokat akarnánk létrehozni, azt sokkal egyszerűbben megtehetnék a hagyományos módon is, és még a genetikai tulajdonságaikat is módosítani tudnánk. Viszont a folyamathoz méh szükségeltetik, ami praktikusan ellehetetleníti az élő állapotú megfigyeléseket.
